Erdős Gábor Zoltán (1975) asszíriológiából és egyiptológiából szerezte diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán,¹ egyiptológiai doktori oklevelét pedig ugyanennek az egyetemnek a Történelemtudományi Doktori Iskolájában vette át 2015-ben.²

Fő kutatási területe a núbiai kusita uralkodók és az általuk megalapított egyiptomi 25. dinasztia történelmének vizsgálata - egyiptomi királyfeliratok, asszír ékírásos források, bibliai beszámolók és az el-kurrui fejedelmi sírokban feltárt leletek alapján.

1. kép: Kusita uralkodók szobrai / Szudán - Kerma Museum

Csitári Péter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte asszíriológus oklevelét 2018-ban,¹ jelenleg pedig ugyanennek az intézménynek a Történelemtudományi Doktori Iskolájában bővíti tudományos ismereteit, várhatóan 2022 augusztusáig.²

Fő kutatási területe az i. e. 2112-2004-ig uralkodó sumer III. Ur-i dinasztia és az i. e. 911-612-ig fennálló Újasszír Birodalom története, kultúrája és gazdasága.

Interneten található publikációi közül egyetlen letölthető írását sikerült fellelni, amely a „Közel, s Távol” című konferenciakötet kilencedik részében kapott helyet 2019-ben. A cikkhez a szokásos módon rövid ismertetőt is készítettem kedvcsinálóként:

Csabai Ágnes (1981) teológus/egyiptológus 2005-ben diplomázott le teológiából a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2012-ben egyiptológiából is diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, hittudományi doktori oklevelét pedig 2019-ben vette át* a Károli Gáspár Református Egyetemen.

Fő kutatási területe az ókori Szíria és Palesztina vallásaiban megtalálható nyugat-sémi istennők kultusza, illetve azok megjelenése az egyiptomi ábrázolásokon és feliratokon.

Tanulmányi tevékenységéről a következő oldalon található bővebb adat: https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=25840

Publikációinak listája a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) tekinthető meg: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10062857

*Doktori oklevelének átvételéről a következő linken olvasható cikk: http://regi.reformatus.hu/mutat/16445/

Interneten elérhető publikációi közül ezúttal két írás került kiemelésre, melyekhez rövid ismertetőt is készítettem támpontként:

Földi Zsombor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte asszíriológiai szakirányú diplomáját 2012-ben,¹ tudományos fokozatát pedig 2018-ban nyerte el a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität doktori iskolájában.² Jelenleg ugyanennek a müncheni egyetemnek az Asszíriológiai és Hettitológiai Intézetében (Institut für Assyriologie und Hethitologie) dolgozik tudományos asszisztensként, illetve projektvezetőként.³

Fő kutatási területei közé tartozik az óbabiloni korból származó pecsétfeliratok és szöveges archívumok rekonstruálása, feldolgozása, illetve rendszerezése. Ugyanezen korszak jog- és gazdaságtörténetének elemzése mellett pedig a témával kapcsolatos online adatbázisokkal foglalkozik.

*A feltüntetett adatokat a következő linken ellenőrizheti az olvasó: https://www.assyriologie.uni-muenchen.de/personen/mitarbeiter/foeldi/index.html

Az interneten több különböző nyelven készített publikációja lelhető fel, melyek közül most néhány magyar nyelvű cikkét emeltem ki az olvasók számára. Szokásomhoz híven rövid ismertetőket is írtam hozzájuk kedvcsinálóként, a kiválasztott publikációkat pedig a pirossal kiemelt címekre kattintva tekintheti meg az olvasó:

A Smithsonian Magazine néhány nappal ezelőtti közleménye szerint a nyugati világ turistái számára eddig ismeretlen helyszín válik mostantól látogathatóvá. A szóban forgó szaúd-arábiai terület az egykori nabateus civilizáció lakhelye volt, ugyanúgy, ahogy a híres Petra nevű sziklaváros Jordániában. A petrai maradványoknál lényegesen jobb állapotban fennmaradt Hegra (Mada'in Saleh) több mint 100 db sziklába faragott sírépítményt tartalmaz, melyek római, görög, egyiptomi, valamint perzsa építészeti/ábrázolási jellegzetességeket viselnek magukon.

Mada'in Saleh sziklavárosa. (Kép származási helye: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mad%C3%A1in_Sz%C3%A1lih#/media/F%C3%A1jl:Madain_Saleh_(6731527141).jpg, fotót készítette Sammy Six)

Kató Szabolcs Ferencz (1988) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adjunktusa, doktori fokozatát a németországi Tübingeni Egyetemen (Eberhard Karls Universtität Tübingen) szerezte teológiából.

Oktatási tárgyaihoz tartozik az ószövetségi történetek elemzése, valamint azokhoz kapcsolódó korabeli közel-keleti szövegek tanulmányozása.

Az alábbiakban Kató Szabolcs Ferencz két érdekesebb cikkét emeltem ki, melyek a címekre kattintva pdf formátumban olvashatóak el:

Nyitrai Mónika 2020-ban szerezte meg asszíriológiai szakirányú mesterdiplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, jelenleg pedig ugyanezen intézmény Történelemtudományi Doktori Iskolájában folytatja tanulmányait.

Az interneten mindössze két szabadon letölthető munkája lelhető fel, melyek a piros színnel kiemelt címekre kattintva tekinthetőek meg:

Balogh Csaba (1975) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Ószövetségi Tanszékének docense. Egyetemi diplomáját 1999-ben szerezte teológiából, doktori fokozatát pedig 2009-ben nyerte el a hollandiai Theologische Universiteit van de Gereformeerde Kerken tudományos intézményében.

Tagja a Jesaja-Werkplaats, a Romániai Biblikusok Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Külső Köztestülete, a Magyarországi Református Egyház - Doktorok Kollégiuma, az European Association of Biblical Studies, valamint a Society of Biblical Literature nevű tudományos társaságoknak.

A héber és az akkád nyelv mellett oktatási tárgyaihoz tartozik az ószövetségi teológia és a bibliaelemzés módszertana; fő kutatási tevékenysége pedig az Ószövetséget érintő ókori közel-keleti szövegek tanulmányozása.

*(A fent szereplő adatokat a szaktudós nevére kattintva ellenőrizheti az olvasó.)

Libanon ősi tengerparti városától, Sidontól 9 km-re délre fekszik Tell el-Burak, melynek ásatását 2001-ben kezdte meg a Tübingeni Egyetem és a Bejrúti Amerikai Egyetem régészcsapata. A feltárási munkálatok során eddig egy bronzkori palota, egy vaskorból származó föníciai település és egy középkorban épült Ottomán ház maradványai kerültek felszínre. A vaskori réteg legújabb felfedezéseiről a Sci-News tudományos hírportál közölt le cikket szeptember 16-án.

Az i. e. 8-4. századig fennálló föníciai romtelepülésen több korabeli raktárhelyiséget is találtak a régészek, melyek tartalmából arra következtetnek, hogy egykor ez a terület lehetett a sidoni körzet gazdasági központja. A legutóbb felfedezett helyiségek nagy mennyiségű törött amforával és kádakkal voltak tele, a település déli falánál pedig egy lejtőre épített, jó állapotban megmaradt szőlőprésre bukkantak.

Fotót készítette: Tell el-Burak Archaeological Project

Árvai Tamás Kristóf (1978) a Pécsi Tudományegyetemen szerezte történelmi irányú diplomáját, ókortörténelemmel kapcsolatos doktori tanulmányai pedig ugyanezen intézmény Interdiszciplináris Doktori Iskolájához kötődnek.

Doktorandusz évei alatt készített publikációi főleg az Újasszír Birodalom ideológiájával és propagandikus tevékenységével foglalkoznak.