Az Ókorportál honlapja nemrég szabadon olvashatóvá tette pdf formátumban tudományos folyóiratának 2021. XX. évfolyam 1. számát, benne Kőszeghy Miklós (1964) ókortörténész cikkével. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora és egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető docense az ókori Izrael azon szomszédjáról értekezik ezen tanulmányában, mely a Bibliában is említésre kerül. A transzjordániai térség két másik ókori államával (Edóm és Moáb) kapcsolatban 2015-ben már olvashattunk magyar nyelvű tudományos tanulmányt Hodossy–Takács Előd (DRHE) jóvoltából,* a körzet harmadik szereplőjéről, Ammónról azonban eleddig még nem igazán készült itthon önálló cikk.
A fenti térkép az i. e. 830 körüli helyzetet szemlélteti, ahol Ammónt a narancssárga színezetű területen találjuk. (Kép forrása: https://www.wikiwand.com/en/Transjordan_(region)
Kőszeghy Miklós a térségre vonatkozó csekély számú régészeti lelet és paleográfiai forrás alapján tesz kísérletet, arra hogy meghatározza az egykori kisállam elhelyezkedését és kiterjedését, népességének számát és összetételét, illetve társadalmi viszonyait és vallási tényezőit. A tárgyi kultúra és az írásos források (asszír királyfeliratok, pecsétlenyomatok) rövid bemutatása mellett természetesen a Biblia ammonitákra vonatkozó beszámolói is terítékre kerülnek, mindezt pedig a szerzőtől megszokott alapos áttekintéssel és az átlagosnál olvasmányosabban kivitelezve kapjuk. A 10 oldalas cikk az alábbi linkre kattintva olvasható el:
A szerző egyéb érdekes cikkei csokorba szedve:
• Kőszeghy Miklós letölthető cikkei
Teljes publikációs listája a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT):
• Kőszeghy Miklós publikációs listája
A folyóirat teljes száma az Ókorportál archívumában:
• Ókor folyóirat 2021. XX. évf. 1. szám
Magyar nyelven megjelent könyvei:
• Kőszeghy Miklós: Dávid. Kréné 1. Új Mandátum Könyvkiadó. 2001.
• Kőszeghy Miklós: Cseréplevelek - Héber feliratok a fogság előtti Palesztinából. Kréné 2. Új Mandátum Könyvkiadó. 2003.
• Kőszeghy Miklós: Salamon, avagy a történet vége. Kréné 5. Új Mandátum Könyvkiadó. 2005.
• Kőszeghy Miklós - Szlávik Gábor : Az ókori világ kislexikona. (I. A görög-római világ, II. Az ókori Közel-Kelet világa) Fiesta Stúdió Könyvkiadó. 2006.
• Kőszeghy Miklós: Föld alatti Izrael - Az Ószövetség világának anyagi kultúrája. L'Harmattan Könyvkiadó. 2014.
• Kőszeghy Miklós: Élet-íz. Underground Kiadó és Terjesztő Kft. 2016.
Kőszeghy Miklós (1964) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1989-ben. Történelemtudományi doktoriját 1998-ban szerezte a Baseli Egyetemen, 2001-ben pedig elnyerte habilitációs oklevelét is az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Ugyanebben az intézményben 2018 áprilisában végül egyetemi tanári kinevezését is átvehette Magyarország köztársasági elnökétől.
• 1997 óta számos hazai és külföldi felsőoktatási intézményben tart előadásokat vendégoktatóként, többek között a Berni- (Universität Bern), az Erlangen-Nürnbergi- (Friedrich-Alexander-Universität-Erlangen-Nürnberg) és a Mainzi Egyetemen (Johannes Gutenberg-Universität Mainz).
• 1998-tól 2010-ig állandó oktatója volt a Károli Gáspár Református Egyetemnek.
• 2009-től kezdve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán végzi munkáját egyetemi docensként, ahol 2012-től napjainkig tanszékvezetői szerepkört lát el (Ókortörténeti Tanszék).
• Ezzel párhuzamosan az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Teológiai Tanszékén is dolgozik egyetemi tanárként.
• Tagja a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma, a Magyar Hebraisztikai Társaság (alapító), a Europaean Association of Biblical Studies, a Wissenschaftliche Gesellschaft für Theologie, Arbeitsgruppe Altes Testament és a Society for Jewish and Biblical Studies in Central Europe nevű tudományos társaságoknak.
• Mindezen tevékenysége mellett pedig főszerkesztője a Kréné című ókortörténeti könyvsorozatnak, melynek keretei között eddig három saját írású kötete jelent meg.
• Kutatási területe többek között kiterjed az ókori Júda és Izrael, valamint a környező államok vallására, régészeti topográfiájára, társadalom- és politikatörténetére, illetve ugyanezen korszak héber feliratainak megfejtésére is.
Források:
*A Moábról és Edomról szóló említett tanulmány: Hodossy–Takács Előd: „Élet a periférián. A vaskori Edóm és Móáb államai”: Ókor–Történet–Írás 3, Ökonómia és ökológia, Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszék, L'Harmattan Könyvkiadó, 2015, 99-109. oldal
