Földi Zsombor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte asszíriológiai szakirányú diplomáját 2012-ben,¹ tudományos fokozatát pedig 2018-ban nyerte el a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität doktori iskolájában.² Jelenleg ugyanennek a müncheni egyetemnek az Asszíriológiai és Hettitológiai Intézetében (Institut für Assyriologie und Hethitologie) dolgozik tudományos asszisztensként, illetve projektvezetőként.³
Fő kutatási területei közé tartozik az óbabiloni korból származó pecsétfeliratok és szöveges archívumok rekonstruálása, feldolgozása, illetve rendszerezése. Ugyanezen korszak jog- és gazdaságtörténetének elemzése mellett pedig a témával kapcsolatos online adatbázisokkal foglalkozik.
*A feltüntetett adatokat a következő linken ellenőrizheti az olvasó: https://www.assyriologie.uni-muenchen.de/personen/mitarbeiter/foeldi/index.html
Az interneten több különböző nyelven készített publikációja lelhető fel, melyek közül most néhány magyar nyelvű cikkét emeltem ki az olvasók számára. Szokásomhoz híven rövid ismertetőket is írtam hozzájuk kedvcsinálóként, a kiválasztott publikációkat pedig a pirossal kiemelt címekre kattintva tekintheti meg az olvasó:
I. Földi Zsombor és Csabai Zoltán 2020-ban készült közös tanulmánya újabb kori kutatások alapján elemzi a híres óbabiloni király, Hammu-rápi* (i. e. 1792-1750) törvényoszlopát. Az uralkodó hadjáratainak rövid áttekintése után az első három mezopotámiai törvénygyűjtemény (Ur-Namma, Lipit-Istar és Dadusa) kerül terítékre néhány mondatban. A következő tíz oldalas szakasz rátér a cikk fő témájára és a térség negyedik törvényszövegével (azaz Hammu-rápi sztéléjével) foglalkozik, melynek darabjait 1901-ben, illetve 1902-ben találták meg a délnyugat-iráni Szúszában. Ebben a fejezetben először is felvilágosítást kapunk a 2,25 méter magas diorit oszlopon ábrázolt szimbólumok jelentéséről, majd a sztélé szövegét kielemezve felvázolják az akkori rendszer jogállapotait. Ezek alapján kerül bemutatásra az óbabiloni kor három fő társadalmi rétege (awélum, muskénum és wardum), illetve megismerhetjük a rájuk vonatkozó jogköröket is. A cikk utolsó öt oldalán pedig korabeli magánarchívumok segítségével szemléltetik a kereskedelmi foglalkozások hatásköreit, illetve a különböző peres ügyekkel kapcsolatos eljárási szokásokat. A tanulmányban található fontosabb címkék: mezopotámiai törvénygyűjtemények, amurruk, Hammu-rapi, Hammu-rapi törvényoszlopa, óbabiloni magánarchívumok, awélum, muskénum, wardum.
»Csabai Zoltán - Földi Zsombor: „Hammu-rápi törvényei“ (Tanulmány megjelent: Bélyácz Katalin - Dévényi Anna. - Gőzsy Zoltán (szerk.): Ókor. Árkádia Kiskönyvtár, Történelem 4. Pécs. Kronosz Kiadó, 2020, 69–98. oldal)
*Az uralkodó nevére vonatkozóan jó ideig az akkád szóalakú "Hammurapi/Hammurabi" volt közhasználatban, újabban viszont a neves asszíriológia professzor, Michael P. Streck érvelése alapján az amurru nyelvű - "Hammu-rápi" kifejezést célszerű használni. (ez utóbbi infót a kiemelt cikkben is megtalálhatjuk)
II. Az akkád šakkanakku kifejezés már a sumer koradinasztikus korszak (i. e. 2900-2335) óta feltűnik különböző írásos forrásokban, de még a jóval későbbi óbabiloni korban (i. e. 2003-1595) is megtalálható számos szövegben. A korabeli feljegyzésekben a legtöbb esetben vezetői, felügyelői beosztású személy megjelölésére használják – a mezőgazdasági munkáktól az építőipari tevékenységeken át egészen a peres tárgyalásokig – a legkülönbözőbb munkaterületeken. A 2010-ben megjelent tanulmány ennek a tisztségnek a feladatköreit kutatja óbabiloni korból származó hivatali dokumentumokban és magánlevéltárakban; a szemléltetett archívumok közül pedig külön érdemes kiemelni egy közel 3700 éve készült matematikai feladat szövegét, melyben szintén felbukkan az említett kifejezés. A cikkben megjelenő fontosabb címkék: šagina, šakkanakku, amurruk, óbabiloni magánarchívumok, óbabiloni korból származó matematikai példa.
»Földi Zsombor: „A šakkanakku-i tisztség az óbabilóni kori forrásokban“ (Tanulmány megjelent: Locsmándi Dániel (szerk.): V. országos konferenciáján elhangzott előadások. Budapest, 2010 május 28–29. Memorabilia. CHSEC, Budapest, 2010, 103–109. oldal)
III. Vajon kinek jutna eszébe feltételezni több mint 3700 év távlatából, hogy az óbabiloni kor magas rangú családjai saját lányaik papneveldébe helyezésével szándékoztak többletbevételhez jutni? Földi Zsombor 2009-ben készített publikációja korabeli archívumok alapján tárja fel, hogy a templomok részéről az ún. naditum-papnők számára kiutalt ingatlanok és gazdasági telkek szabadon bérbe adhatóak voltak, a bérleti díjak nyeresége viszont sok esetben a papnők helyett azok családjánál landolt. A tanulmány adminisztratív feljegyzéseket és konkrét szerződéseket kiemelve világít rá, kik zsebelték be a nyereségeket a háttérben, illetve milyen tényezők miatt manipulálták az ehhez kapcsolódó ügyleteket:
»Földi Zsombor:„Rībatum. Egy papnő archívuma az ókori Sipparból“ (Tanulmány megjelent: Adorjáni Zsolt - Jutai Péter (szerk.): CHSEC IV. országos konferenciáján elhangzott előadások. Piliscsaba, 2009 május 29-30. APIΣTEIA CHSEC. Budapest. 2009, 48–53. oldal)
*2009-ben azonos címmel készítette el asszíriológia alapszakos (BA) szakdolgozatát: http://www.hebraisztika.hu/site/pageprocess.htm?id=746
¹ Asszíriológia mesterdiplomához készített kétnyelvű szakdolgozatai: I. „Between State and Private in Old Babylonian Larsa / Állami és magánkereskedelem az óbabilóni kori Larsában.” és II. „Šēp-Sîn and the so-called Palastgeschäft in Southern Babylonia under Babylonian rule / Šēp-Sîn és az ún. Palastgeschäft-ügyletek a babilóni hódoltság alatti Dél-Babilóniában”. (http://www.hebraisztika.hu/site/pageprocess.htm?id=746)
² Doktori értekezésének címe: „The Trial Documents from Old Babylonian Larsa in their Legal, Economic, Social and Archival Contexts“
³ 2020 júniusa óta projektvezető a „Die Götter der Siegelgebete. Gottheiten und ihre Epitheta in den spätaltbabylonischen und kassitenzeitlichen Siegelinschriften" nevű kutatási projektben: https://www.assyriologie.uni-muenchen.de/forschung/forschungsprojekte/siegelinschriften/index.html.
Hammu-rápi törvényoszlopának felső regisztere, melyen Samas napisten átnyújtja a híres uralkodónak a hatalomgyakorláshoz és törvényhozáshoz való jogot. (kép forrása: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Code_of_Hammurabi)
