Az Ókor tudományos folyóirat XXI. évfolyam, 1. száma szeptember eleje óta elérhető az újságárusoknál, néhány cikke pedig már ingyen is elolvasható az interneten. Ezek közé a szakmai cikkek közé tartozik Földi Zsombor (Ludwig-Maximilians-Universität München) és Kerekes Miklós (Istanbul Universíty) közös írása is. Mindkét szerző az asszíriológia szaktudományának jeles képviselője, tizenhat oldalas cikkük pedig több részre osztható tartalmilag.
Milyen témákkal foglalkozik a szerzők cikke?
Az első hat oldal két ékírásos tárgyat vet vizsgálat alá és a hozzá tartozó feljegyzéseket elemzi ki. A következő négy oldal egy antiochiai keresztény pátriárka tevékenysége köré összpontosul, a cikk hátralévő szakaszai pedig a szír kereszténység és az Oszmán Birodalom viszonyáról, valamint Magyarország ezekhez fűződő kapcsolatáról ad ismertetést.
A szerzők által vizsgált tárgyak:
1908-ban II. Ignác Efrém Rahmáni szír katolikus pátriárka egy ékírásos agyagcilindert és egy feliratos agyagszöget ajándékozott az akkori kalocsai érseknek (Városy Gyulának), aki pedig a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményében helyezte azokat el.
A tárgyak első vizsgálata:
Az agyagcilinder és -szög vizsgálatát, illetve szövegük fordítását 1913-ban már elvégezte az asszíriológia és a klasszika-filológia egykori neves szakértője, Kmoskó Mihály (1876–1931), akinek akkori publikációjából megtudhatjuk, hogy az agyagcilinder esetében modern korban készített hamisítvánnyal van dolgunk.
Ezzel ellentétben a feliratos szög eredetinek bizonyult és csaknem 4100 évesre datálható, egyébként pedig Gudea sumer király építkezési feliratát tartalmazza.
A tárgyak újravizsgálatának időszerűsége:
Az ékírásos kultúrákkal foglalkozó tudomány (asszíriológia) a publikáció megjelenése óta eltelt majd 110 év alatt (1913–2022) rengeteg új ismeretenyaggal bővült és az ékírások fordítási módszere is jelentős fejlődésen ment keresztül, ezért a két szerző szükségesnek érezte a tárgyak részletes szakmai újravizsgálatát. Földi Zsombor és Kerekes Miklós elemzése nemcsak újonnan felfedezett eltérésekre világít rá a tárgyakkal kapcsolatban, de szemlélteti a cilinder készítésének modern kori jellegzetességeit is, összehasonlítva azokat az eredeti ókori módozatokkal. Mindezek alapján olyan fontos szempontok kerülnek hangsúlyba, mint pl. a tárgy átlagtól eltérő méretbeli kialakítása (átmérő és hossz), az adott korban nem létező írástípus, vagy az ékjelek szabálytalan elrendezése. A szerzők tanulmányában ezen kívül még megkapjuk Gudea király építkezési leírásának magyar fordítását is, melyet az agyagszög ékjelei alapján végeztek el.
A szerzők tanulmánya kitér még:
- Rahmáni pátriárka életútjára, egyházi tevékenységére, illetve korabeli források alapján magyarországi látogatására is
- a pátriárka Magyarországra írt leveleinek tartalmára
- a szír katolikus egyház történetére
- a szír kereszténység és az Oszmán Birodalom viszonyára
- Rahmáni pátriárka európai körútjának politikai inditékaira
- Magyarország politikai érdekeire az 1908-as látogatás idején
Földi Zsombor és Kerekes Miklós cikke az alábbi linkre kattintva olvasható el:
Földi Zsombor – Kerekes Miklós: Lagaštól Bábelig. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár ékírásos tárgyai és II. Ignác Efrém Rahmáni szír katolikus pátriárka 1908-as magyarországi látogatása (Ókor folyóirat 2022, XXI. évfolyam, 1. szám, 30–45. oldal)
Kmoskó Mihály 1913-ban készült publikációja az alábbi linken olvasható el:
https://adt.arcanum.com/hu/view/religio_1913/?query=religio%201913&pg=14&layout=s
Az illegális műkincskereskedelem problémájával Földi Zsombor már foglalkozott egy részletes tanulmányában:
Földi Zsombor: Ékírásos tárgyak az illegális műkereskedelemben és a szakértői felelősség kérdése (Ókor folyóirat 2013, XII. évfolyam, 2. szám, 15–23. oldal) Elolvasható: https://okorportal.hu/wp-content/uploads/2015/03/2013_2_foldi.pdf
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár honlapja:
https://konyvtar.asztrik.hu/?fbclid=IwAR0z-eWGCUttL1IXChXlzkn-CzZHP955p5pkz5OpMiux-0uq1wRuhmW4n0I
Képek származási helye:
Földi Zsombor (1987) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte asszíriológiai szakirányú diplomáját 2012-ben, tudományos fokozatát pedig 2018-ban nyerte el a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität doktori iskolájában. Jelenleg ugyanennek a müncheni egyetemnek az Asszíriológiai és Hettitológiai Intézetében (Institut für Assyriologie und Hethitologie) dolgozik tudományos asszisztensként. Fő kutatási területei közé tartozik az óbabiloni korból származó pecsétfeliratok és szöveges archívumok rekonstruálása, feldolgozása, illetve rendszerezése. Ugyanezen korszak jog- és gazdaságtörténetének elemzése mellett pedig a témával kapcsolatos online adatbázisokkal foglalkozik.
Asszíriológia mesterdiplomához készített szakdolgozatai: I. „Between State and Private in Old Babylonian Larsa / Állami és magánkereskedelem az óbabilóni kori Larsában.” és II. „Šēp-Sîn and the so-called Palastgeschäft in Southern Babylonia under Babylonian rule / Šēp-Sîn és az ún. Palastgeschäft-ügyletek a babilóni hódoltság alatti Dél-Babilóniában” (http://www.hebraisztika.hu/site/pageprocess.htm?id=746)
Doktori értekezésének címe: „The Trial Documents from Old Babylonian Larsa in their Legal, Economic, Social and Archival Contexts“
Földi Zsombor egyéb cikkeiről már készült bejegyzés itt a blogon:
https://forrasokazokorinapkelethez.blog.hu/2020/12/26/foldi_zsombor_letoltheto_cikkei
Kerekes Miklós (1988) 2012-ben szerezte mesterszakos egyetemi diplomáját asszíriológiából az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, doktori tanulmányait pedig az Isztanbuli Egyetemen végezte 2021-ben. A török és angol nyelvi végzettség mellett a francia, a görög és a szír nyelvek terén is jártas, holt nyelvek közül pedig a sumer és az akkád nyelvből is rendelkezik képesítéssel. A nemzetközi tudományos konferenciákon angol, török és magyar nyelven egyaránt tart előadásokat, illetve török-magyar tolmácsként is tevékenykedik. Kutatási területe az újasszír korszak közigazgatás- és hadtörténete mellett kiterjed a kis-ázsiai keresztény közösségek történetére is.
Egyéb infók:
https://institutmesopotamie.com/miklos-kerekes/
https://hu.linkedin.com/in/mikl%C3%B3s-kerekes-7a41b3239
Egyéb munkái:
https://istanbul.academia.edu/MiklosKerekes
Végzettségért írt szakdolgozatát „The Neo-Assyrian Governor. Guzana, Management of a Province“ címen készítette 2012-ben. (https://www.hebraisztika.hu/site/pageprocess.htm?id=746)
Doktori disszertációja „The Neo-Assyrian Provincial System of Anatolia“ címmel készült 2021-ben.
