2022. szeptember 5-én jelent meg az újságárusoknál az Ókor folyóirat idei aktuális száma (2022/1), a benne szereplő szakmai cikkek közül pedig egyet már teljes terjedelmében ingyen elolvashatunk az interneten is. A szóban forgó tudományos tanulmány az Academia.edu oldalára került fel, szerzője pedig Vér Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem asszíriológus adjunktusa.
A Óperzsa Birodalom legendás királyának, II. Kürosznak (i. e. 559–530) a származásával, felemelkedésével és uralkodásával kapcsolatban a mai történészeknek már számos forrás áll a rendelkezésére. Perzsa uralkodók tevékenységéről nemcsak a klasszikus történetírók feljegyzései számolnak be, de az elsődleges forrásnak számító ékírásos leletek is fontos információkat nyújtanak. Az ELTE asszíriológusának elemzésében mind az ókori görög szerzők beszámolói, mind pedig a vonatkozó ékírásos szövegek alaposan górcső alá kerülnek. A 19 oldalas tanulmány többek között a következő kérdéseket boncolja ki:
- Milyen eltéréseket és egyezőségeket találunk II. Kürosz felemelkedésével kapcsolatban Hérodotosz, Xenophón, Knidosi Ktésias, vagy Nikolaos Damaskénos történetírói munkáiban?
- Melyik két perzsa dinasztia származási vonala rekonstruálható a híres behisztuni felirat és a Kyros-henger szövege alapján?
- Kit takar a forrásokban gyakran szereplő Teispa név és mely királyokat származtatják tőle?
- Azonosítható-e a persepolisi pecséthenger-lenyomaton szereplő személynév II. Kürosz nagyapjával?
- Melyik perzsa uralkodó adta zálogba fiát Asszíriának?
- Hogyan számolnak be az ékírásos források az asszírok által elpusztított Elám utóéletêről?
- Miként hagyományozta át Perzsia az elámi kultúrát, illetve annak adminisztrációját, nyelvét és írását?
- Milyen szerepet játszott a korszak nagy horderejű eseményeiben Parsumaš és Anšan térsége?
- Hogyan számol be Hérodotos a médek elleni perzsa győzelemről és hogyan nyer ez a történet igazolást a Babiloni Krónikában?
- A Nabú-na'id Krónika alapján milyen útvonalon közelítette meg a perzsa sereg Mezopotámia városait és melyik országot takarja a szöveg töredékes részlete?
- Milyen módon használta fel régebbi mezopotámiai királyságok propaganda szövegeit II. Kürosz?
- Okolható-e egyáltalán az utolsó babiloni király (Nabú-na'id) a város bukásáért és milyen tevékenységei utalnak háborús előkészületekre?
- Melyik babiloni istenség tiszteletét dicsőíti a Kyros-henger szövege?
Ezekre a kérdésekre és még számos másik talányra keresi a választ Vér Ádám alapos tanulmánya, melyben a Kyros-henger szövegének magyar nyelvű újrafordítását is elvégezte. A teljes cikk az alábbi linken olvasható el:
» Vér Ádám: Kyros és a Teispida-dinasztia (Ókor folyóirat 2022/1, 12-29. old.)
Vér Ádám egyéb elemzéseiről már készült bejegyzés itt blogon, mely az alábbi linken található:
A szerző 2018-as könyvéről írt ismertető:
» Könyvismertető: Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom keleti tartományai
Kürosz agyaghenger-pecsétje / Megtekinthető: British Miseum, Mn: 90920 / kép származási helye: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e5/Cyrus_Cylinder_front.jpg
Vér Ádám (1979) asszíriológus 2012-ben szerezte meg doktori fokozatát történelemtudományokból, azóta pedig egyetemi adjunktusként végzi oktatói tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetében, pontosabban annak Vallástudományi Tanszékén.
2006 óta az Ókor című folyóirat szerkesztője, 2011-től kezdve pedig társalapító és oktató-kutató tagja a Pécsi Tudományegyetem Ókori Gazdaságtörténeti Kutatócsoportjának.
Fő szakterülete az i. e. 10-7. századig fennálló Újasszír Birodalom története, melyet ékírásos források tudományos elemzésével vizsgál, szükség szerint összevetve azokat régészeti eredményekkel, bibliai beszámolókkal, illetve krónikás feljegyzésekkel.
Doktori adatlapja:
