I. Hodossy-Takács Előd 2003-ban készült cikke három fő részre osztható. Az első rész Salamon királyra vonatkozó bibliai közléseket állít szembe a térség reális korabeli hatalmi viszonyaival. A második az akkori közel-keleti nagyhatalmak instabil politikai helyzetét vázolja fel, amely kisebb államok számára lehetőséget adhatott független államalakulatok létrehozására. A tárgyilagos szemléletű tanulmány harmadik fele pedig azokat a régészeti térségeket vizsgálja, amelyeket 2003-ig számos kutató próbált beazonosítani Salamon építkezéseinek helyszíneivel:

»Hodossy-Takács Előd: Mikor az ezüstöt semmibe sem nézték. (Cikk megjelent: Tanulmánykötet az 50 éves Marjovszky Tibor tiszteletére, B&V BT, Budapest, 2003, 235-247. oldal)

II. Az i. e. 9. századi Izraelben uralkodó Omri-dinasztiával és szomszédos környezetének kortörténetével foglalkozik a következő cikk. A szerző az ószövetségi írások mellett Biblián kívüli korabeli források (Fekete Obeliszk, Mésa-sztélé) felhasználásával mutatja be az egykori levantei térség szövevényes politikai összefüggéseit. A karkari csata, a ramót-gileádi ütközet és a Moáb-Izrael háborús konfliktus éppúgy terítékre kerül az elemzésben, mint a dinasztiához fűződő építkezések, vagy a pozitív külpolitikai kapcsolatok kezdeményezése. Ennek ellenpárjaként pedig a dinasztia tevékenységét negatívan bíráló bibliai nézőpontot is szemlélteti:

»Hodossy-Takács Előd: Hatalomgyakorlás és annak visszhangja. Esettanulmány Omri dinasztiájáról. (Cikk megjelent: Utólérnek téged a szavak. A hetvenéves Sulyok Elemér köszöntése. Pannonhalmi Főapátság, 2011, 132-143. oldal)

*A cikk tisztább olvashatósága érdekében érdemes az Academia.edu oldalán a "Download" gombra kattintva pdf-ben megtekinteni a szöveget!

III. A bibliai Jeremiás, illetve annak eszméjét követő próféták teológiai és társadalmi megítélését vizsgálja az alábbi tanulmány. Az izraeli népesség Júdába vonulását is kitárgyalja, illetve kielemzi a jeruzsálemi ostromnál elhangzott rendhagyó prófétai beszéd vélhető indítékait is. Harmadsorban pedig a vaskori Jahwizmus különböző megjelenési formáit vizsgálja, ezen belül is külön kitérőt téve a térségben meghatározóan jelenlévő "Ég Királynője" kultuszára:

»Hodossy-Takács Előd: Jeremiás haragja - Megjegyzések Jeremiás korának társadalomtörténetéhez és teológiai válaszkeresési kísérletéhez. (Cikk megjelent: Hálaáldozat. Tanulmányok Dr. Molnár János dékán tiszteletére 70. születésnapja alkalmából, Selye János Egyetem Református Teológiai Kara, Calvin J. Teológiai Akadémia, 2008, 94-113 oldal)

IV. A 2020-ban készült olvasmányos tanulmány az i. e. 6-5. század idejéből származó dokumentumok segítségével kísérel meg képet adni a zsidóság babiloni fogságban töltött mindennapjairól. A cikk ehhez kapcsolódóan két korabeli forrás, az ún. Sófer-gyűjtemény és a Murasú-archívum ékírásos darabjaival foglalkozik, melyek főleg Bit-Nasar, Bit-Abi-ram és Al-Yahudu helység júdai származású közembereit említi. A mezőgazdasági tevékenységben résztvevők említése mellett pedig olyan jogi szövegek fordítását is leközli a cikk, amelyek földművelési jogokkal és szolgákkal rendelkező júdai származású üzletfelekre vonatkoznak. Az elemzés a deportációk idején odakerültek érzelmi nézőpontjait és az idegenben született generációk társadalmi előnyökkel járó integrációs törekvéseit is szemlélteti:

»Hodossy-Takács Előd: Júdeaiak Babilonban. Mindennapok idegenben.pdf (Tanulmány megjelent: Tanulmányok Fekete Károly 60. születésnapja alkalmából. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2020, 135-146. oldal)

Pdf származási helye: https://derep-okt.drhe.hu/216/

V. Az alábbi cikk Edóm és Móáb királyságáról nyilatkozó ószövetségi közléseket vizsgál, illetve a két államhoz kötődő régészeti-epigráfiai leletekről ad némi tájékoztatást. A híres Mésa-sztélé és a keraki felirattöredék bemutatása mellett az érintett terület legfontosabb régészeti kutatójának, Nelson Glueck-nek a tevékenysége is említésre kerül a témával kapcsolatban. A tanulmány mindezeken kívül egy rövid áttekintést is nyújt a két térség földrajzi jellegzetességeiről és éghajlati adottságairól:

»Hodossy-Takács Előd: Élet a periférián. A vaskori Edóm és Móáb államai.pdf (Tanulmány megjelent: Ókor-Történet-Írás 3, Ökonómia és ökológia, Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszék, L'Harmattan Kiadó, 2015, 99-109. oldal)

Pdf származási helye: https://derep-okt.drhe.hu/108/

VI. Mésának, Moáb királyának 1868-ban megtalált, i. e. 9. századból származó óhéber nyelvű feliratát elemzi az alábbi cikk. A tanulmány tartalmazza a híres felirat teljes eredeti szövegét, valamint annak magyar nyelvű fordítását is, mely konkrét bibliai személyekről, helyszínekről és hadi eseményekről számol be. Kiegészítésként pedig a szerző tudományos igényességgel elkészített szövegelemzését olvashatjuk:

»Hodossy-Takács Előd: Palesztina moabi szemmel. Kisérlet a Mésa felirat forditására és értelmezésére. (Cikk megjelent: Hit és Tudomány, Tanulmányok Dr Lenkeyné Dr. Semsey Klára professzor asszony ötvenéves teológiai tanári és kutatói munkája jubileumára, Debrecen-Sárospatak, 2005, 124-134. oldal)