I. Csabai Ágnes 161 oldal terjedelmű doktori értekezése részletes tanulmányt nyújt az ókori szíriai-palesztinai vallásokban megjelenő Anat nevű istennőről, valamint a korabeli Közel-Kelet különböző kultuszaival is foglalkozik. A tanulmány széles körű ismertetést ad a témában eddig megjelent szaktudományos munkákról, majd vizsgálja a térségben talált ókori istennő-ábrázolásokat és írásos forrásokat. Elemzi pl. az i. e. 1400 és 1200 között keletkezett ugariti eposzokat, amelyek alapján össze is állítja az Anat istennő személyére használatos titulusokat, jellemzőket és szerepköröket. A nagy mennyiségű adat és etimológiai fejtegetés mellett pedig olyan ókori társadalmi jelenségekre is kitér az értekezés, mint a szűz kontra hajadon státusz megkülönböztetése, vagy a testvérházasság szokásának vitatott kérdése.

Mindezek után az i. e. 7. századi Júdába is "látogatást teszünk", hogy betekintést nyerjünk az „Ég Királynője" kultuszába, majd "átutazunk" az ókori Egyiptom Elephantine nevű szigetére. Az itt megalakult arámi nyelvű, vegyes etnikumú kolóniák vallásaival is megismerkedhetünk, illetve ezen a helyen is rálelhetünk Anat különböző névváltozataira.

Ezt követően (84-97. old.) egy kisebb visszaugrást teszünk az időben, hogy régészeti leletek ismertetése alapján tekinthessük át a kánaáni térség és Egyiptom közös kulturális/művészeti hatásait. A leletek közül is főleg a pecsétlenyomatok szimbólumaira és ábráira helyezi a hangsúlyt a szerző, illetve az ikonográfia által feltárható lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Ishtár, Gula és Hathor istennőkkel kapcsolatban is találhatunk számos kiegészítő információt ebben a fejezetben, valamint néhány oldal erejéig "betérünk" az Eufrátesz mellett fekvő Terqa városába is.

A tartalmas fejezet után Anatra vonatkozó egyiptomi papiruszokat, feliratokat és ábrázolásokat vehetünk sorba (98-112. old), a "kiruccanás" utolsó két állomása pedig a palesztinai Bét-Seán és a mezopotámiai Hanat. Ez utóbbi térséggel kapcsolatban nem szándékozik Anat istennőhöz köthető biztos párhuzamot felmutatni a szerző, viszont a fejezet révén értékes információkat kapunk erről az ősi amurru településről, melynek főleg az óbabiloni korban volt nagy jelentősége.

A dolgozat végén található zárógondolatok, jegyzékek és szakirodalmi források után pedig 34 db ősi ábrázolás és írásos lelet illusztrációját tekinthetjük meg. A doktori disszertáció teljes terjedelmében elolvasható az alábbi linkre kattintva:

» Csabai Ágnes: "Izrael és Egyiptom kapcsolatának nyomai az Ószövetségben - Anat istennő Szíria-Palesztina területén és Egyiptomban" (Károli Gáspár Református Egyetem, Hittudományi Doktori Iskola, Ószövetségi program, Doktori értekezés, Budapest, 2017, 161 oldal)

Pdf származási helye: http://real-phd.mtak.hu/742/

II. Az alábbi 9 oldalas cikk Csabai Ágnes egyik régebbi (2013) munkája, amely érdekes kiegészítésként szolgálhat egyes ószövetségi történetek más nézőpontból való megközelítéséhez. A kiemelt történeteket egyrészt az ókori Közel-Keleten szokásban lévő hagyományokkal állítja párhuzamba, másrészt az ikonográfia* fontosságára világít rá, aminek a segítségével összefüggések lelhetőek fel számos ószövetségi történet és a nyugat-ázsiai térség korabeli ábrázolásai között. Ennek szemléltetésére többek között olyan történeteket emel ki a szerző, mint az „aranyborjú ledöntése”, „Jezabel halála”, vagy a „bűnbakáldozat” elbeszélése. A cikk az alábbi linkre kattintva olvasható el:

» Csabai Ágnes: "Az ikonográfia jelentősége az Ószövetség-kutatásban" (Cikk megjelent: Ókor folyóirat, 2018. (17. évf.) 2. sz. 18-26. old.)

Pdf származási helye: http://okorportal.hu/folyoirat/archivum/2018-xvii-evfolyam-4/20182-szam

*Ikonográfia: a képleírás tudománya (művészettörténeti segédtudomány)