Erdős Gábor Zoltán 2014-ben összeállított doktori disszertációja főleg az i. e. 11-8. századig fennálló núbiai kusita fejedelemségek felemelkedésével és az egyiptomi 25. dinasztia (i. e. 8-7. szd.) történelmével foglalkozik. Mindezek mellett az ókori Szíria-Palesztina térségeire is tartalmas fejezeteket szentel, melyeket külön szeretnék az olvasók figyelmébe ajánlani.

Elöljáróban annyit érdemes még tudni, hogy „Az El Kurrui Fejedelemség és a 25. dinasztia egyiptomi valamint nemzetközi kontextusa” címet viselő disszertáció letölthető verziójában nem találkozhatunk hagyományos tartalomjegyzékkel. A bevezetőben ugyan van egy rövidke áttekintő szöveg, de a 243 oldalas anyagban való eligazodáshoz ez sem igazán visz közelebb. A könnyebb tájékozódás érdekében ezért összeállítottam egy részletes tartalomjegyzéket, melyet kiegészítettem a disszertációban szereplő történelmi események vázlatos levezetésével. A tartalomjegyzék/ismertető összeállításakor törekedtem a saját kifejezéseim használatára, ezért eltérnek a disszertációban lévő fejezetcímektől és megfogalmazásoktól. Ettől függetlenül azért remélem, hogy hasznos támpontot nyújthat az olvasók számára.

Ezúttal képeket is válogattam a szöveges ismertetőhöz, hogy ne tűnjön túl száraznak a terjedelmes olvasmány. Annak pedig, aki célirányosan csak a levantei térséget, vagy Asszíriát érintő eseményekre szeretne rákeresni a disszertációban, piros színnel kiemeltem a vonatkozó témákat és oldalakat:  

• Előszó és bevezetés:

1-10. oldal:  a disszertáció témájának rövid bemutatása / rendelkezésre álló ókori források ismertetése

10-21. oldal: Általános asszír királyfeliratok és adminisztratív feljegyzések csoportosítása

21-24. oldal:: Egyiptom és Izrael diplomáciai kapcsolatának rekonstruálása bibliai leírások alapján

• Asszíria nyugati hadjáratai I.:

25-26. oldal: III. Sulmánu-asarédu (i. e. 858-824) nyugati terjeszkedése → asszírellenes nyugati koalíció megalakulása 12 állammal → karkari csata (i. e. 853) → Damaszkusz bukása → Izrael és Egyiptom behódolása

4. kép: Az i. e. 827 és 824 között keletkezett Fekete Obeliszk 2. regisztere, melyen Izrael királya, Jéhu fejezi ki hódolatát III. Sulmánu-asarédu asszír uralkodó előtt. / British Museum, MN 118885 / © The Trustees of the British Museum

• A 27. oldaltól egészen a 91. oldalig az el-kurrui fejedelemségekkel és a kusitákkal kapcsolatos adatok találhatóak:

27-35. oldal: Núbiát és Egyiptomot összekötő fontosabb történelmi események levezetése / gazdasági és politikai háttér ismertetése

35-66. oldal: Adatok a kurrui temetkezési helyek régészeti feltárásairól: tárgyi leletek bemutatása / sírfelépítmények részletes vizsgálata

66-74. oldal: Egyiptomi hatások megjelenése a kusita temetkezési kultúrában, rituális szokásokban, építészetben és írásmódban

75-88. oldal: Az Amun-kultusz felemelkedése és megszilárdulása / Kadimalo királyné feliratai és Alara személyének beazonosítása

89-91. oldal: Külkereskedelemre utaló árucikkek a kurrui fejedelmi sírokban: lapis-lazuli, vörös-tengeri kagyló, ázsiai elefántcsont

5. kép: Az el-kurrui királytemető egyik fejedelmi sírjának lejárata / Szudán, el-Kurru

6. kép: Tanutamun (Tanutamani) kusita fáraó sírkamrája / KU 16. jelzésű sírhely / Szudán, el-Kurru

• A 91-től a 97. oldalig Afrika és Nyugat-Ázsia között folytatott kereskedelmi tevékenységekről olvashatunk:

91-92. oldal: II. Assur-nászir-apli és III. Sulmánu-asarédu királyfeliratain szereplő sarcok és adók: föníciai városoktól és a Perzsa-öböl káld sejkjeitől begyűjtött afrikai árucikkek (egyiptomi vászon, ébenfa, elefántcsont, afrikai majom)

92-97. oldal: A bibliai Ofir helyének beazonosítása ószövetségi beszámolók alapján / Salamon és Hirám kereskedelmi expedíciói / föníciai hajózás

• A következő 22 oldalas szakasz a kusiták egyiptomi uralom alól való felszabadulásával és a 25. dinasztia létrejöttével foglalkozik:

97-118. oldal: A kurrui kusita fejedelemségek kialakulása és felemelkedése / Amun-kultusz megerősödése és egyeduralkodása Egyiptomban → II. Takelot és I. Oszorkon egyiptomi uralma → egyiptomi hatalom kivonulása a kurrui térségből / a bibliai Zerah beazonosítási kísérlete

108-118. oldal: Kasta irányításával kusiták hatalomátvétele Alsó-Egyiptomban → az uralkodás megszilárdítása Piankhi (Piye) révén → Piankhi hadjáratai Szaisz ellen

• Asszíria nyugati hadjáratai II.:

118-125. oldal: III. Tukulti-apil-Ésarra (i. e. 744-727) katonai hadjáratai nyugatra: győzelem Urartu felett → észak-szíriai és föníciai városok meghódítása → Izrael és Arám behódolása → Gáza lerohanása (ugyanitt kereskedelmi közp. létrehozása) → Asszír hadjáratok kiterjesztése Egyiptom felé → Damaszkusz és Izrael asszírellenes felkelése → az asszírpárti Júda megtámadása Izrael és Damaszkusz által (szír-efraimita háború) → asszír katonai támogatás Júda részére → Izrael és Damaszkusz asszírok általi megtámadása → csatlós államok (Askelon, Gáza, Türosz) behódoltatása

7. kép: Urartui bronzsisak asszír figurális hatásokkal / kel.: i. e. 9-8. század / https://archaicwonder.tumblr.com

• Piankhi vs. Tefnakht / kusiták vs. szaisziak:

125-136. oldal: Tefnakht (i. e. 732-725) szaiszi király (líbiai eredetű dinasztia) hatalmának megerősödése Alsó-Egyiptomban → a déli kusita haderők készülődése Piankhi (i. e. 744–714) vezetésével → a kusiták és a szaisziak közötti háború kibontakozása → Piankhí hadjáratainak levezetése → Memfisz ostroma és bevétele → 15 helyi uralkodó hűségesküje Piankhi mellett + Tefnakht behódolása → kusiták győzelme Alsó-Egyiptomban

136-138. oldal: A bibliai Szua beazonosítása Piankhival

139-142. oldal: Piankhi trónnevei - Tefnakht királyi címei / Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésére törekvő lépések és azok háttere

8. kép: A Piankhi fáraó által felújított Amun templom romjai az egykori Napatában, Gebel Barkal 98 méter magas sziklatömbjénél / Észak-Szudán 

• Asszíria nyugati hadjáratai III.:

142-147. oldal: II. Sarrukín (i. e. 722-705) trónra lépési körülményei / hat nyugati állam asszírellenes felkelése (egyiptomi támogatással) → lázadó államok leverése Karkarnál (i. e. 720) / kusita katonák a Rafia és Gáza leigázását megörökítő asszír domborműveken / arab törzsek büntető célzatú deportálása → asszír kereskedelmi központ létrehozása Egyiptom és a Levante közti térségben → Asdód elleni hadjárat és annak előzményei → Jamani (filiszteus uralkodó) menekülése Egyiptomba → Asdód asszír elfoglalása: deportálás és tartományosítás → Jamani kiszolgáltatása Asszíriának

9. kép: II. Sarrukín asszír királyt ábrázoló dombormű / származási hely Észak-Irak, Khorsabad (egykori Dúr-Sarrukín) / kel.: i. e. 8. század / megtekinthető: The Iraq Museum

• Sabako és Sebitko trónra lépése Egyiptomban:

147-155. oldal: A kusita kormányzás politikai körülményei Sabako uralkodásának idejében / kronológiai bizonytalanságok bemutatása / Sabako szaisziak feletti győzelme → uralkodási központ áthelyezése a núbiai Napatából az egyiptomi Memfiszbe → hatalom megszerzése Felső-Egyiptomban → Sabako egyiptomi építkezései és felújítási tevékenységei (Memfisz, Théba, Luxor, Karnak)

155-156. oldal: Sebitko trónralépése / uralkodási nevek és titulatúrák ismertetése

• Asszíria nyugati hadjáratai IV.:

156-160. oldal: Események rekonstruálása Szín-ahhé-eriba (i. e. 704- 681) asszír uralkodó királyfeliratai alapján:

- Nyugati államok lázadása júdai vezetéssel

- Asszíria büntetőhadjáratának első fázisa: Szidón, Gubla (Büblosz), Arvad, Amurru és Asdód behódolása

- Asszíria büntetőhadjáratának második fázisa.: Askelon elfoglalása → egyiptomi (kusita) sereg érkezése Ekron megsegítésére → asszír-egyiptomi csata Elteke városánál (asszír győzelemmel) → Elteke, Timna, majd Ekron elfoglalása

- Asszíria büntetőhadjáratának harmadik fázisa: Júda 46 településének elfoglalása → filiszteus városok megerősítése → Jeruzsálem bekerítése → ostrom nélküli távozás 

160-162. oldal: Események rekonstruálása bibliai szövegek alapján:

- asszír követek Jeruzsálem falánál (a rab saqé beszéde)

- a jeruzsálemi járvány és a kettős hadjárat elméletének vizsgálata

10. kép: Lákis ostroma Szín-ahhé-eriba domborművén / származási hely: Irak, Mosul (egykori Ninive) / kel.: i. e. 7. század / megtekinthető: British Museum, Room XXXVI, panel 7 / © The Trustees of the British Museum

• Taharko fáraó (i. e. 690-664) korszaka Egyiptomban:

163-174. oldal: Taharko trónra lépése → nagyszabású építkezések Egyiptomban és Núbiában → településfejlesztések a núbiai térségben → saját leendő királyi sírhely áthelyezése el-Kurruból Nuriba → a levantei régiókkal kapcsolatos kereskedelem fellendítése

• Afrika és a Közel-Kelet kereskedelmi kapcsolatának nyomai az i. e. 8-7. századi asszír forrásokban:

175-180. oldal: Egyiptomi személynevek a kalhui borlistákon / kivételes minőségű kusita harckocsizó-lovak asszír feljegyzésekben

180-184. oldal: Asszír kereskedő telepek funkciójának ismertetése / föníciai közvetítéssel megjelenő egyiptomi eredetű árucikkek a Közel-Kelet több különböző térségében / Júdából adóként küldött elefántcsont, ébenfa és arany Szín-ahhé-eriba feliratain

184-187. oldal: Egyiptomi és kusita hivatalnokok, énekesnők, kocsi-hajtók, kovácsok, eunuchok... stb. az i. e. 7. századi adminisztratív szövegekben

11. kép: Föníciai és egyiptomi művészeti elemeket ötvöző elefántcsont faragvány / származási hely: Észak-Szíria, Arslan Tash / kel.: i. e. 8. század / megtekinthető: Bible Lands Museum, Jerusalem

• A 25. dinasztia diplomáciai kapcsolatai Asszíriával, Filiszteával és Föníciával (asszír beszámolók alapján):

188-193. oldal: II. Sarrukín idejéből származó feljegyzések / kusita fáraók beazonosításának kísérlete / asszír katonai központok létrehozása / babiloni deportáltak a dél-levantei térségekben

193-195. oldal: Szín-ahhé-eriba idejéből származó feljegyzések: asszír-kusita családi kapcsolatokra utaló jogi dokumentumok

195-198. oldal: Egyiptomi és filiszteus diplomáciai kapcsolatok az asszír hadjáratok tükrében

198-201. oldal: Egyiptom és Fönícia diplomáciai kapcsolata Taharko és Assur-ah-iddina feliratai alapján

• Egyiptom bibliai említései az asszír hadjáratok idején:

201-206. oldal: A bibliai Szua személyével kapcsolatos elméletek elemzése: IV Oszorkon, Tefnakht és Piankhi

206-211. oldal: Ézsaiás próféta megnyilvánulásai Egyiptomról

12. kép: Taharko fáraó Amun isten oltalmában / Gránit szobor: mag.: 106 cm, hossz.: 163 cm, szél.: 63 cm / kel. : i. e. 7. század / megtekinthető: British Musem EA1779 / © The Trustees of the British Museum 

• Záró fejezet: Asszíria hadjáratai Egyiptom ellen:

212- 213. oldal: Assur-ah-iddina (i. e. 680-669) egyiptomi hadjáratai:

I. hadjárat: i. e. 673: asszír vereség a Nílus-Delta határánál

II. hadjárat: i. e. 671: asszír seregek betörése Egyiptomba → 15 nap alatt háromszoros asszír győzelem → Memfisz elfoglalása → Alsó-Egyiptom asszír fennhatóság alatt → Taharko fáraó menekülése Thébába → asszír seregek visszavonása Ninivébe → Memfisz visszafoglalása Taharko által

III. hadjárat: i. e. 669: Asszíria újabb hadba vonulása / Assur-ah-iddina halála

213-214. oldal: Assur-bán-apli (i. e. 668-631) egyiptomi hadjáratai:

I. hadjárat: i. e. 668: Egyiptom elleni támadás 22 állam bevonásával → Taharko visszavonulása Thébába → Memfisz asszírok általi visszafoglalása → lázadás a Nílus-Deltában → asszír megtorlás → Szaisz királyának (Néko) elhurcolása Ninivébe → Nékó visszahelyezése vazallusként → i. e. 664: Taharko halála és Tanutamani (Tanutamun) trónra lépése Thébában → Alsó-Egyiptom visszafoglalása Tanutamani seregei által / Néko megölése

II. hadjárat: i. e. 664: asszír seregek bevonulása Memfiszbe és Thébába (elfoglalás és teljes kifosztás) → Tanutamani harc nélküli megfutamodása...

...a 25. dinasztia leáldozása.

13. kép: Asszír seregek Théba falainál / miniatúrákkal rekonstruált jelenet / http://tidesofwargaming.blogspot.com 

14. kép: Egyiptomi erőd asszír ostroma / gipszfal dombormű: mag.: 114.30 cm, szél.: 187.96 cm, mély: 15.24 cm / kel.: i. e. 645-635 / származási hely: Irak, Moszul (egykori Ninive), Északi-palota / British Museum  MN124928  

A disszertáció végén 19 oldal terjedelemben (215-233) olvasgathatunk asszír és kusita uralkodóktól fennmaradt királyfeliratokat, melyek fontosabb háborús eseményekről, illetve hadisarcok beszedéséről adnak beszámolót. A feliratok eredeti nyelvű szövegei mellé pedig azok magyar fordításait is megkapjuk.

A 243 oldalas doktori disszertáció teljes anyaga elolvasható az alábbi címre kattintva:

»Erdős Gábor Zoltán: „Az El Kurrui Fejedelemség és a 25. dinasztia egyiptomi valamint nemzetközi kontextusa" (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskola, Egyiptológia Program, Doktori disszertáció, Budapest, 2014)

Pdf származási helye: https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=14455

• Erdős Gábor Zoltán rövid cikkei, melyek a kusiták történelméhez kapcsolódóan jelentek meg az Ókor folyóirat hasábjain:

»Erdős Gábor: A törött nádszál: Egyiptom a 25. dinasztia uralma alatt (I): Egyiptom Kasta, Piankhi és Sabako uralkodása idején. (Megjelent: Ókor folyóirat, 2015. XIV. évf. 2. szám, 3-13. oldal)

»Erdős Gábor: A törött nádszál: Egyiptom a 25. dinasztia uralma alatt (II): Egyiptom Sebitko és Taharko uralkodása idején (Megjelent: Ókor folyóirat, 2015. XIV. évf. 4. szám, 3-12. oldal)

»Erdős Gábor: A Thébába vezető út (Megjelent. Ókor folyóirat, 2008. VII. évf. 3. szám, 48-55. oldal)

»Erdős Gábor: Ki volt a bibliai Szua, Egyiptom királya? - A 25. (kusita) dinasztia kronológiájának problematikája (Megjelent: Ókor folyóirat, 2007. VI. évf. 3. szám, 10-17. oldal)

• Az alábbi linkre kattintva pedig a híres "Fekete obeliszk" teljes szövegét olvashatjuk, melynek eredetiből történő magyar fordítását Erdős Gábor végezte:

»Erdős Gábor: A Fekete obeliszk. (Megjelent: Ókor folyóirat, 2009. VIII. évf. 2. szám, 93-97. oldal)