Kiegészítő olvasmányok az ókori Közel-Kelet kultúráihoz.

Források az ókori Napkelethez

Zólyomi Gábor letölthető cikkei.

Sumer-akkád nyelvtan, írás és irodalom.

2020. június 26. - Tarnóczki József

Zólyomi Gábor (1963) asszíriológus, nyelvtudós 1995-ben szerezte doktori fokozatú végzettségét nyelvtudományból. Posztdoktori tanulmányait az Oxfordi Egyetem Keleti Intézetében (University of Oxford, Oriental Institute)* folytatta 1997-től 2000-ig, 2003-ban pedig megszerezte habilitációs képesítését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Egyetemi tanári (professzor) kinevezését 2016-ban vette át, jelenleg pedig a következő munkakörökben tevékenykedik:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ókortudományi Intézet: intézetigazgató-helyettes

 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ókortudományi Intézet, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék: tanszékvezető, egyetemi tanár (professzor)

• Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola: oktató, törzstag, témavezető, témakiíró

 Közép-európai Egyetem (CEU), Történettudományi Doktori Iskola, Egyetemi Doktori Tanács: teljes jogú külső tag

Zólyomi Gábor a sumer/akkád nyelv és írás egyik legjelentősebb magyarországi szakértője, emellett pedig az ókori Mezopotámia irodalma, történelme és kultúrája is kutatási területéhez tartozik.

A fent szereplő, 2020. június 26-án letöltött adatok a következő linkeken ellenőrizhetőek:

http://www.judaisztika.hu/attachments/00000744.pdf

https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=4299

* Az Oriental Institute az intézet régebbi elnevezése, jelenleg pedig Faculty of Oriental Studies néven üzemel.

Az interneten megtalálható írásainak többségét angol nyelven készítette, magyar nyelvű publikációi pedig nagyrészt az elte.academia.edu oldalán lelhetőek fel. Az említett oldalon történő rövid regisztráció után a cikkek szükség szerint le is tölthetőek pdf formátumban. Az alábbiakban ezek közül emeltem ki néhány cikket, melyeket a piros színnel kiemelt címekre kattintva lehet elolvasni:

I. Az alábbi 2017-ben készült 19 oldalas tanulmány kétféle szempont alapján is tárgyalja a sumer nyelvet és írást. Egyrészt ismerteti az ide vonatkozó alapvető nyelvtani jellemzőket és szabályokat, másrészt pedig az írás megjelenésének és használatának történelmi jelentőségével is foglalkozik. (Ehhez kapcsolódóan kerül említésre pl. a sumer és akkád nyelv kölcsönhatása, ami a mezopotámiai írásos kultúra kétnyelvűségét eredményezte.) A továbbiakban a különböző szövegcsoportok is bemutatásra kerülnek, felvázolva az ide sorolható gazdasági feljegyzések, lexikális listák, törvénykezések és jogi esetek leírásait, valamint irodalmi szövegek korabeli alkalmazásait. Foglalkozik még ezen kívül a sumer írásrendszer felépítésével, illetve a jelenleg rendelkezésre álló írásjelek fajtáit is szemlélteti funkciójuk szerint. A közérthető, olvasmányos tanulmány a témával kapcsolatos fontosabb szakirányú műveket is megemlíti, valamint konkrét tananyagokat tartalmazó angol nyelvű honlapok címeit is megadja:

»Zólyomi Gábor: Bevezető a sumer nyelv és írás tanulmányozásához.

II. A következő írás a Magyar Tudomány című folyóirat 2015. 4. havi számában jelent meg és annak a nemzetközi kezdeményezésnek a jelentőségéről számol be, mely fő céljául tűzte ki asszíriológiai tárgyú tananyagok hozzáférhetőségét az interneten. A cikk ezzel kapcsolatban két konkrét projektet is kiemel és az általuk elérhető lehetőségeket is taglalja. Az egyik a Cuneiform Digital Library Initiative nevű online katalógus, ahol több mint négyszázezer ékírásos szöveg tekinthető meg, illetve ugyanitt hívja fel a figyelmet a 2D+ elnevezésű képrögzítő technológiára is, melynek segítségével a lefényképezett agyagtáblák több látószögből is vizsgálhatóak. A cikkben tárgyalt másik projekt pedig a több mint negyven alprojektből álló The Open Richly Annotated Cuneiform Corpus nevű honlap. Ez utóbbi az archívált tudományos munkák és folyóiratok digitalizált verziója mellett szakirányú szövegkiegészítéseket is gyűjteménybe foglal.

»Zólyomi Gábor: Digitális ókor: az asszíriológia és az internet. (Cikk megjelent: Magyar Tudomány 2015/4. 425-429. oldal)

Pdf származási helye: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=128596

III. Az alábbi cikk bevezetője az Emmerkar versengése Aratta urával című sumer eposz történetét ismerteti, központi témáját pedig az abban található, Nudimmud varázslata elnevezésű szakaszra fókuszálja. Ez utóbbi szöveget már felfedezése óta is sokan párhuzamba állították a bábeli nyelvzavar bibliai történetével, az ehhez kötődő különböző szakmai nézetek bemutatása mellett pedig a tanulmány az eredeti sumer szöveg értelmezését is levezeti nyelvészeti eszközök segítségével:

»Zólyomi Gábor: Enki isten varázslata: A babilóni Bábel. (Cikk megjelent: Café Bábel 1996. 6. évf. 21. szám, 37-44. oldal)

 *A cikkek listája a továbbiakban folyamatosan bővítve lesz.

sales_contract_shuruppak_louvre_ao3766.jpg

I. e. 2600 körül készült suruppaki szerződés (kép származási helye: https://hu.wikipedia.org/wiki/Uruki_archaikus_sz%C3%B6vegek)

A bejegyzés trackback címe:

https://forrasokazokorinapkelethez.blog.hu/api/trackback/id/tr3915912880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása