Pintér Anna Krisztina 2016-ban diplomázott le asszíriológiából az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán,¹ amelynek Történelemtudományi Doktori Iskolájában jelenleg szakirányú doktori tanulmányait végzi.²
Fő kutatási területe a sumer, akkád és óbabiloni korban³ keletkezett irodalmi szövegek vizsgálata, illetve azok vallástörténeti elemzése.
Irodalmi alkotást, mint eszközt már az ókori társadalmakban is alkalmaztak érzelmek és gondolatok befolyásolására, vagy akár konkrét ideológiák kialakítására. Az erre felhasznált stíluseszközök tárháza a 4000 évvel ezelőtti Mezopotámiában is rendkívül szerteágazó volt, legyen szó akár metaforákról, szimbólumokról, vagy elvontabb képzettársításokról. A blog ezúttal egy olyan asszíriológus munkáíra hívja fel a figyelmet, aki ókori mezopotámiai írnokok költői eszközeit vizsgálva kutatja a folyamközi társadalmak gondolatvilágát. Pintér Anna Krisztina cikkei közül ezúttal négy letölthető anyagot mutatnék be néhány mondatban:
I. Dumuzi a sumer irodalmi művek egyik népszerű istenalakja, halálának és feltámadásának mitológiai elbeszélése pedig számos mezopotámiai szöveges leleten maradt fenn. A korabeli írnokok térségenként több különféle változatban is terjesztették az ikonikus történetet, ezek egyik legkevésbé ismert elbeszélését pedig mindössze egyetlen agyagtábla őrizte meg. A „Dumuzi és Ĝeštinanna” címre keresztelt 73 soros szöveg jelenleg a British Museum közel-keleti gyűjteményében tekinthető meg, az UET 6/11 néven szereplő agyagtáblán. 2018 márciusában az ELTE által támogatott tanulmányi útja során Pintér Anna Krisztina is megvizsgálta a szóban forgó ékírásos szöveget,* szakmai észrevételeit pedig egy 2019-ben megjelent cikkben publikálta.
Elemzésében az óbabiloni írnok speciális ékjelhasználatára hívja fel a figyelmet, mely – észrevétele szerint – eszközként funkcionált társadalmi és teológiai elvek kihangsúlyozására. A szakmai kommentár elkészítése mellett pedig a szokatlan kivitelezésű ékírásos szöveg teljes újrafordítását is elvégezte.
A 16 oldalas cikk az alábbi linkre kattintva olvasható el:
» Pintér Anna Krisztina: A Dumuzi és Ĝeštinanna című mítosz. (Cikk megjelent: Antik Tanulmányok, 2019. 63. szám, 173-188. oldal)
Pdf származási helye: http://real.mtak.hu/106961/
*Tanulmányi útjával kapcsolatos levele a következő oldalon olvasható https://www.elte.hu/dstore/document/2736/TG_2018tavasz_PinterAnna.pdf
II. A sumer főistenek közvetlen segédeiként tevékenykedő sukkalok sokrétű feladatkört ellátó istenségként jelennek meg mind a korabeli mitológiai szövegekben, mind pedig az ábrázolásos alkotásokon. A cikk hét különböző kiválasztott mítosz példáján keresztül szemlélteti a sukkalok egyedi szerepköreit,* azokon belül is a közvetítői, tanácsadói, engesztelői és kapuőrzői feladatok ellátását. Az elemzés a sumer mítoszok irodalmi eszközeivel is foglalkozik, illetve bemutatja, hogy miként és milyen céllal alkalmaztak egyes írnokok narráció helyett párbeszédes részeket.
A 6 oldalas cikk az alábbi linken olvasható el:
» Pintér Anna Krisztina: A sumer sukkal- és kapuőrző istenek narratológiai szerepkörei. (Cikk megjelent: Ókor folyóirat: 2019. 18. évf. 3. szám, 56-61. oldal)
Pdf származási helye: http://okorportal.hu/folyoirat/archivum/2019-xviii-evfolyam/20203-antik-unnep
*A kiemelt mitológiai történetek cím szerint: 1. „Enlil és Sud”, 2. „Ninurta visszatérése Nippurba", 3. „Ninurta és a teknős", 4. „Enlil és Ninlil", 5. „Enki és Ninḫursaĝ", 6. „Inana és Enki", 7. „Inana leszállása az Alvilágba".
III. A 2015-ben összeállított cikk sumer és óbabiloni korból származó szövegekből idéz olyan részleteket, melyekben a „gonosz” meghatározására használt „NE.RU” kifejezés szerepel. A rossz szándékú személyre és ellenséges népre egyaránt alkalmazott kifejezés korabeli használatára pedig isteneknek szánt himnuszokból, várossirató szövegekből és királyfeliratokból mutat be példákat a szerző.
A 24 oldalas cikk az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
» Pintér Anna Krisztina: A gonosz Mezopotámiában. (Cikk megjelent: Acta Szegediensia Collegii de Rolando Eötvös Nominati: Eötvözet, 2015. 4. kötet, 109-132. oldal)
Pdf származási helye: http://acta.bibl.u-szeged.hu/55635/
IV. Milyen fogalmak metaforájaként jelennek meg a sumer szövegekben a „karám” és az „istálló” kifejezések, illetve ezek hogyan társulhatnak anya- és városistennők alakjához? Nyomon követhető-e irodalmi alkotások segítségével, hogy miként szorult háttérbe fokozatosan az archaikus idők matriarchális felfogása és egyáltalán hogyan alakultak át a városi életmódot népszerűsítő költői eszközök? Több más érdekes okfejtés mellett ezekre a kérdésekre szándékozik válaszokat keresni a szerző 2015-ben megjelent cikke:
» Pintér Anna Krisztina: Mit jelent Mezopotámiában városnak lenni?
Sumer hasonlatok, metaforák, epithetonok és vallástörténeti vonatkozásuk. (Cikk megjelent: Ókor folyóirat 2015. 14. évf. 2. szám, 14-22. oldal)
Pdf származási helye: http://okorportal.hu/folyoirat/archivum/2015-xiv-evfolyam-2/20152-szam
1. kép: Sumer nyelven írt óbabiloni ékírásos agyagtábla / Aruru istennőnek szánt liturgikus ének szövege / kel.: i. e. 19-16. század / származási hely: Mezopotámia / méretek: 10 x 4.9 x 2.7 cm / megtekinthető: The Metropolitan Museum, a. n.: 86.11.62
Sumer irodalmi szövegek magyar nyelvű fordításai:
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.irodalmak/index.asp_id=683.html
A témában megjelent magyar nyelvű szakirodalom:
• Komoróczy Géza: “Fénylő ölednek édes örömében…” A sumer irodalom kistükre (Budapest, Európa Könyvkiadó, 1970/1983)
• Komoróczy Géza: A sumer irodalmi hagyomány (Budapest, Magvető Kiadó, 1980)
2. kép: I. e. 2300 körül készült akkád pecséthenger lenyomata / az ábrán szereplő istenalakok balról jobbra: Inanna, Utu, Enki és annak Isimud nevű sukkalja / megtekinthető: British Museum
Jegyzetek:
¹ Mesterdiplomához (MA) készített szakdolgozatának címe: Ninšubur. Die Darstellung einer Gottheit und die Texte Ninšubur C und D. 2016. (http://www.assziriologia.hu/site/pageprocess.htm?id=746)
² Történelemtudományi doktori tanulmányait – asszíriológia programon belül – 2016-ban kezdte meg Zólyomi Gábor professzor témavezetésével, PhD fokozatának megszerzése pedig várhatóan 2021-ben zajlik le. (https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=22207)
³ A cikkekben érintett korszakok időrendi felosztása:
• Koradinasztikus kor: i. e. 2900-2335
• Akkád koszak: i. e. 2335-2200
• Guti korszak: i. e. 2200-2112
• III. Ur-i dinasztia: i. e. 2112-2004
• Óbabiloni kor: i. e. 2003-1595
Külső hivatkozás: Wikwand
Képek forrása:
1. kép: https://www.metmuseum.org
2. kép: https://www.wikiwand.com
