Kató Szabolcs Ferencz (1988) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adjunktusa, doktori fokozatát a németországi Tübingeni Egyetemen (Eberhard Karls Universtität Tübingen) szerezte teológiából.
Oktatási tárgyaihoz tartozik az ószövetségi történetek elemzése, valamint azokhoz kapcsolódó korabeli közel-keleti szövegek tanulmányozása.
Az alábbiakban Kató Szabolcs Ferencz két érdekesebb cikkét emeltem ki, melyek a címekre kattintva pdf formátumban olvashatóak el:
I. 1928-ban a nyugat-szíriai Rasz Samra területén került felszínre a bronzkor egyik legjelentősebb közel-keleti kereskedővárosának, Ugaritnak a romtelepülése. A feltárásra került királyi paloták, templomok és kultusztárgyak felfedezése mellett a legnagyobb meglepetéssel azonban a vallási témájú szövegleletek szolgáltak. A megfejtésre került ékírásos szövegekben ugyanis Bibliában szereplő kánaáni istenek (Él, Ba'al, Mót, Anat... stb) elevenedtek meg, a róluk szóló epikus történetek révén. A nagy számban talált vallási művek ráadásul olyan költői eszközöket is tartalmaznak, melyek feltűnő párhuzamokat mutatnak a jóval később keletkezett ószövetségi szövegekkel. Kató Szabolcs Ferencz 2019-ben készült elemzése főként azt vizsgálja, hogy milyen módon kerülhettek át vallási hagyományok Ugaritból - az időben és térben is nagy távolságra elhelyezkedő - Izraelbe. Ennek felderítésére pedig az újabb kori Ugarit-kutatás észrevételeit mutatja be, melyek az egykor fennálló Básán királyságát jelölik meg összekötő kapocsként. A tanulmányban megjelenő fontosabb címkék: Ugarit, ugariti ábécé, Fönícia, Básán, Izrael, Kánaán, Ilimilku, Niqmaddu, Ba'al harca Él fiai ellen.
»Kató Szabolcs Ferencz: Ugarit és az Ószövetség. Megjegyzések két kultúra összehasonlításának módszertanához. (Tanulmány megjelent: Bihari Erika - Molnár Dániel - Szikszai-Németh Ketrin (szerk.): Tavaszi Szél - Spring Wind 2019. Budapest. Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020. 543-550. oldal)
Pdf származási helye: https://proteo.cj.edu.ro/hu/publikacio/10864
*A pdf formátumú szövegben a 12-19. oldalon található Kató Szabolcs Ferencz tanulmánya.
II. A jelenleg általánosan elterjedt vélekedések szerint az i. e. 9. századi Izraelben készített kultikus bika-ábrázolások leginkább a kánaáni vallási pantheon Ba'al és Él nevű isteneit szimbolizálták. Az Izraellel szomszédos népek ezzel megegyező szimbolizmusa és az Ószövetség ide vonatkozó nyilatkozatai is mind erre engednek következtetni (pl. Akháb király Ba'al oltára). De vajon biztosak lehetünk-e benne, hogy az izraeli nemzeti vallás nem JHWH-t jelölte bika ábrázolással és viharisten tulajdonságokkal felruházva? Miben tért el az állami szinten gyakorolt vallás és a népi vallásosság hagyománya, illetve mikor jött létre a kettő szinkretizmusa? Miről árulkodik az epigráfiai névjegyzékekben található istennevek előfordulási aránya, illetve milyen lehetőségeink vannak a főváros (Samária) nemzeti istenének beazonosítására? Ezeket a kérdéseket szándékozik megválaszolni Kató Szabolcs Ferencz 2018-ban készített tanulmánya:
» Kató Szabolcs Ferencz: Samária „nemzeti” vallása a királyság korában. (Tanulmány megjelent: Kiss Gábor (szerk.): Fiatal kutatók és doktoranduszok VIII. nemzetközi konferenciája 2018. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége 2018, 105-114. oldal)
Pdf származási helye: https://proteo.cj.edu.ro/hu/publikacio/10004
*A cikkek listája a továbbiakban folyamatosan bővítve lesz.
Ugaritról, Izraelről, a kánaánitákról, Ba'alról és JHWH-ről az alábbi cikkekben találhatóak további információk:
• Gér András László letölthető cikkei.
• Kőszeghy Miklós letölthető cikkei.
• Hodossy-Takács Előd letölthető cikkei.
• Balogh Csaba letölthető cikkei.
