Kiegészítő olvasmányok az ókori Közel-Kelet kultúráihoz.

Források az ókori Napkelethez

Gér András László letölthető cikkei.

Bibliakutatás, vallástörténet, etimológia.

2020. május 19. - Tarnóczki József

Gér András László 2009-ben diplomázott történelemből a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2011-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett mesterfokozatot vallástörténetből, majd a következő évben teológia tárgyból átvehette ugyanilyen szintű diplomáját a Debreceni Református Hittudományi Egyetemtől. A későbbiekben a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskolájában doktori tanulmányait is elvégezte, külügyi szaktanácsadói végzettségének megszerzése után pedig egyházi pályán kezdte meg karrierjét.

Fő szakterülete az Ószövetséghez fűződő, ókori sémi nyelvű írások etimológiai, történelmi és vallástudományi elemzése.

*(A fent szereplő adatokat a szaktudós nevére kattintva ellenőrizheti az olvasó.)

Gér András László Bibliával, illetve ókori Közel-Kelettel kapcsolatos cikkeit a pirossal kiemelt címekre kattintva tekintheti meg az olvasó az Academia.edu oldalán:

I. Az alábbi húsz oldalas tanulmány az ószövetségi leírásokban több mint 20-szor előforduló perizzi népnevet veti össze a Közel-Keleten használt korabeli kifejezésekkel. A továbbiakban a perizziek etnikai eredetét is megkísérli beazonosítani, illetve az ugariti feliratokban megjelenő Il Parzu nevű istenséggel való összefüggés lehetőségét is vizsgálja:

»Gér András László: Egy kánaáni nép, a Perizziek - a nyílt vidék istenének a népe? (Cikk megjelent: Selye János Egyetem, Református Teológiai Kar Tanulmányai, Vallások az ókori Izrael környezetében című kötet, 37 - 60. oldal)

II. A következő tizennégy oldalas elemzés a "Nabunáj imája" néven elhíresült, 4. qumráni barlangban felfedezett, 242. számú arámi nyelvű szöveg tartalmát vizsgálja történelmi, illetve vallástörténeti szempontból:

»Gér András László: 4Q242 (Cikk megjelent: Károli Könyvek tanulmánykötet, Tan és módszertan - Conferentia Rerum Divinarum 3. kötet, 9-22. oldal)

III. Honnét ered a póznára tekeredett kígyó gyógyászati szimbóluma, illetve milyen összefüggés van a görögök által tisztelt Aszklépiosz és a föníciai Esmun istensége között? Az ókori Közel-Keleten és a Mediterráneumban elterjedt sidóni eredetű gyógyító-istenség kultuszáról, illetve azzal kapcsolatos ókori forrásokról olvashatunk az alábbi cikkben:

»Gér András László: Ešmun, a föníciai gyógyító-isten nyomában. (Cikk megjelent: Orpheus Noster 2010. (2. évf.) 1. szám)

IV. Ezen tanulmányában a szerző a Mózes V. könyvében szereplő démonnevek etimológiáját elemezgeti. Összeveti a héber szóalakokhoz hasonló kánaáni és mezopotámiai kifejezéseket, illetve azok jelentéstartalmát. A vallástörténet segítségével pedig szemlélteti az ókori Közel-Kelet emberének világképét, melyet a természeti csapások és betegségek mögött rejlő földöntúli hatalmak képzete határozott meg.

»Gér András László: Yahweh nyilai - démonok az 5Mózes 32:19-25-ben. (Cikk megjelent: Vallástudományi szemle, 2011. 4: szám, 20-37. oldal)

V. Azonosíthatjuk-e az egykori Edom előtti őslakosokat, azaz a bibliai höriket a hurri nevezetű népcsoporttal? Hogyan hívták a hurrikat a Közel-Kelet különböző népei és mi alapján kapták nevüket? A rájuk utaló hasonló névalakok és azok megegyező jelentése ellenére miért nincsenek ottlétüket igazoló régészeti leletek az edomiták előtti korszakból? Etimológiai elemzésében ezekre a kérdésekre keresi a választ Gér András László alábbi cikke:

»Gér András László: A bibliai hóriták. (Cikk megjelent: Konferenciakötet II. Tavaszi szél 2013 Kiadó: Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest, 2013.)

VI. Edom és Júda feltételezhető rokoni származásáról, illetve a két állam nemzeti istenének közös eredetéről olvashatunk Gér András László 2012-es tanulmányában. Ismertetést kapunk még ezen kívül a Mésa-sztéléről, Edom választott istenéről és a kánaánita vallások összefüggéseiről is:

»Gér András László: Edóm és Júda határa. (Cikk megjelent: Terminus könyvek 1, Falak és választóvonalak a történelemben, Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2012, 43-54. oldal)

*A Mésa-sztéléről, illetve Edomról Kőszeghy Miklós történész írásaiban találhat egyéb információkat az olvasó, melyek itt tekinthetőek meg: https://forrasokazokorinapkelethez.blog.hu/2020/04/18/koszeghy_miklos_letoltheto_cikkei

 

A bejegyzés trackback címe:

https://forrasokazokorinapkelethez.blog.hu/api/trackback/id/tr415705016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása