Balogh Csaba (1975) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Ószövetségi Tanszékének docense. Egyetemi diplomáját 1999-ben szerezte teológiából, doktori fokozatát pedig 2009-ben nyerte el a hollandiai Theologische Universiteit van de Gereformeerde Kerken tudományos intézményében.
Tagja a Jesaja-Werkplaats, a Romániai Biblikusok Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Külső Köztestülete, a Magyarországi Református Egyház - Doktorok Kollégiuma, az European Association of Biblical Studies, valamint a Society of Biblical Literature nevű tudományos társaságoknak.
A héber és az akkád nyelv mellett oktatási tárgyaihoz tartozik az ószövetségi teológia és a bibliaelemzés módszertana; fő kutatási tevékenysége pedig az Ószövetséget érintő ókori közel-keleti szövegek tanulmányozása.
*(A fent szereplő adatokat a szaktudós nevére kattintva ellenőrizheti az olvasó.)
Balogh Csaba írásai az Academia.edu, illetve a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet honlapján találhatóak meg szabadon letölthető formában, az alábbiakban pedig azokat a cikkeit válogattam ki, amelyek az ókori Közel-Kelet kultúráival kapcsolatosak:
I. A bibliai honfoglalás előtti Jeruzsálem politikai viszonyait és etnikai összetételét szándékozik felderíteni az alábbi tanulmány. Rövid bevezetésként az ide vonatkozó ószövetségi szövegeket (pl. Józsué- és Sámuel könyve) vizsgálja a szerző, majd a térségben feltárásra került településszerkezeteket ismerteti a bronzkortól a vaskor kezdetéig.
A cikk további része azokkal az agyagtáblára írt levelekkel foglalkozik, amiket a 19. században fedeztek fel az egyiptomi El-Amarnában. Az i. e. 14. században keletkezett híres levéltárban ugyanis egyiptomi fáraók diplomáciai levelezései találhatóak, melyeket anatóliai és mezopotámiai királyokkal, valamint kánaánita vazallus uralkodókkal folytattak. Ez utóbbiak közül a tanulmány kizárólag egy uru-salimi (jeruzsálemi) uralkodónak, Abdi-Hebának a leveleit mutatja be, azok teljes akkád nyelvű szövegével és magyar fordításával:
» Balogh Csaba: Jeruzsálem a dávidi királyság kialakulása előtt, az Amarnai levelek tükrében. (Tanulmány megjelent: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 4. (2013), 9-38. oldal)
II. A Bibliában található idegen népekkel kapcsolatos próféciákat és azok hagyománytörténeti elemeit vizsgálja a következő tanulmány. A kiemelt prófétai szövegek keletkezési körülményeivel, szerkesztési koncepciójával és teológiai vonatkozásaival is megismerkedhetünk. Az elemzésben Ámosz, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Zofóniás próféciáiról kapunk tartalmas kiegészítő ismereteket:
» Balogh Csaba: JHVH sztéléje. Idegen népekről szóló próféciagyűjtemények az Ószövetség prófétai irodalmában. (Tanulmány megjelent: In: Református Szemle 100 (2007), 22-45. oldal)
III. Az alábbi elemzés prófétai tisztségekre vonatkozó kifejezéseket gyűjt össze az ókori Közel-Kelet különböző kultúráiból. Az adott tisztséget ellátó személyek és azok feladatköre pedig Mári, Emar, Deir ‘Alla, Hamát és Asszíria térségéből származó szövegekből kerülnek szemléltetésre:
» Balogh Csaba: Isten embere és az istenek emberei. Próféták és prófétálás az ókori Közel-Keleten és ennek jelentősége a mai ószövetségkutatásban. (Tanulmány megjelent: Református Szemle 96. (2003), 13-31. oldal)
IV. Júdaiak „babiloni fogságával" kapcsolatban 2020-ban már olvashattunk egy érdekfeszítő magyar nyelvű publikációt a DRHE professzorának, Hodossy-Takács Elődnek a munkájában.¹ Ugyanebben az évben Balogh Csaba sem vállalkozott kisebb feladatra, minthogy júdai származású személyekkel kapcsolatos feljegyzéseket kutasson fel az időszámításunk előtti 6-5. században keletkezett mezopotámiai archívumokból. Hodossy-Takács cikkétől eltérően azonban a „Sófer-gyűjtemény” és a „Murasú-archívum” beszámolói helyett ezúttal több másik szöveges lelet irataival ismerkedhetünk meg:
1. A több mint ötezer darabból álló ún. „Kasr-szövegek” táblái közül négyet vizsgál a szerző és azok magyar fordítása révén nemcsak a Babilonba hurcolt júdai királyról, Jójákinról kapunk adatokat, de megtudhatjuk többek között, hogy ugyanebben az időszakban milyen egyéb országok uralkodói tartózkodtak még fogolyként a királyi udvarban.
2. A szippari Ebabbar-templom romjainál talált káld és akhaimenida korból származó „Šamaš-archívum” szövegeiből egy „Arih" nevű júdai származású kereskedőcsalád ügyletei kerülnek szemléltetésre, ugyanakkor egy héber nevet viselő nő és egy babiloni férfi közötti házasságról is olvashatunk.
3. Al-Yahudu (Yāḫūdāya), vagy másnéven a „Júdaiak városa” nevű térség leletei közül három különböző irat kerül bemutatásra: egy júdai lány esküvői szerződése, egy zsidó örökösödési eljárás és egy óperzsa korban keletkezett adásvételi ügylet.
Plusz érdekesség a tanulmánnyal kapcsolatban, hogy szakmai lektorálását a Pécsi Tudományegyetem Ókortudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa, Csabai Zoltán² végezte. Az 51 oldalas munkát az alábbi linkre kattintva töltheti le az olvasó:
» Balogh Csaba: Júdai deportáltak a babiloni adminisztratív szövegekben. Források az ókori Izrael történelméhez. (Tanulmány megjelent: Egeresi László Sándor (szerk.), Kókai-Nagy Viktor (szerk): Adalékok Izrael történetéhez. Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából. Komárom: 2020. 38-88. old.)
¹ Hodossy-Takács Előd ugyanezen témában készített cikkét a következő linkre kattintva érheti el az olvasó (IV. számú cikk): https://forrasokazokorinapkelethez.blog.hu/2020/08/08/hodossy-takacs_elod_letoltheto_cikkei#more16099182
² Csabai Zoltán letölthető anyagai az alábbi linken találhatóak: https://forrasokazokorinapkelethez.blog.hu/2020/04/10/csabai_zoltan_letoltheto_cikkei
A szerzőnek eddig két angol nyelvű könyve jelent meg, mindkettő azonos címmel és eltérő terjedelemben:
1. Balogh Csaba : The Stele of YHWH in Egypt. The Prophecies of Isaiah 18-20 concerning Egypt and Kush. Kampen: N. N., 2009., 481 oldal.
*A könyv teljes terjedelmében szabadon letölthető a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet honlapjáról.
2. Balogh Csaba : The Stele of YHWH in Egypt: The Prophecies of Isaiah 18-20 concerning Egypt and Kush. Oudtestamentische Studiën 60; Leiden: Brill Academic Publishers, 2011., 393 oldal.
Az ókori Palesztinához, Kánaánhoz és az Ószövetséghez kapcsolódóan az alábbi cikkekből szerezhetőek további ismeretek:
• Kőszeghy Miklós letölthető cikkei.
