Libanon ősi tengerparti városától, Sidontól 9 km-re délre fekszik Tell el-Burak, melynek ásatását 2001-ben kezdte meg a Tübingeni Egyetem és a Bejrúti Amerikai Egyetem régészcsapata. A feltárási munkálatok során eddig egy bronzkori palota, egy vaskorból származó föníciai település és egy középkorban épült Ottomán ház maradványai kerültek felszínre. A vaskori réteg legújabb felfedezéseiről a Sci-News tudományos hírportál közölt le cikket szeptember 16-án.
Az i. e. 8-4. századig fennálló föníciai romtelepülésen több korabeli raktárhelyiséget is találtak a régészek, melyek tartalmából arra következtetnek, hogy egykor ez a terület lehetett a sidoni körzet gazdasági központja. A legutóbb felfedezett helyiségek nagy mennyiségű törött amforával és kádakkal voltak tele, a település déli falánál pedig egy lejtőre épített, jó állapotban megmaradt szőlőprésre bukkantak.
Fotót készítette: Tell el-Burak Archaeological Project
Ahogy az a fenti képen is látható, a szőlőprés fő elemeit két medence alkotja. Az egyik egy lapos kőből álló 3,2 x 3,5 méter alapterületű taposómedence, melynek az oldalfalát terméskő tömbökből építették. Másik eleme pedig egy 2,5 x 1,95 méteres félkör alapú tartálymedence, ahová a szőlőből kipréselt lé csorgott le. A taposó- és a tartálymedence felületére ezen felül még mésszel és kerámiatörmelékkel kevert gipszréteg is rákerült. A Tübingeni Egyetem régésze, Dr. Adriano Orsingher szerint az így elkészült gipsz bevonat strapabíró és vízálló tulajdonságokkal rendelkezett, a maga korában pedig egyedülálló újításnak számíthatott. Ugyanezt a gipszkeverési módszert a későbbiekben a rómaiak is felhasználták építkezéseik során.
Szemléltetésként egy rekonstruált rajz, melyet a Tell el-Burak Archaeological Project munkatársa készített:
Rajzot készítette: O. Bruderer / Tell el-Burak Archaeological Project.
Dr. Adriano Orsingher kiemelte, hogy a Tell el-Burakban felfedezett üzemi mennyiségű amfora bizonyítékát szolgáltatja a föníciai bor külkereskedelmi felhasználására, a nemrég felfedezett építmény pedig az eddig talált legrégebbi szőlőprés a térségben.
Az utókor a leghíresebb ókori hajósnépként emlékezik a föníciaiakról, akik az egész Mediterrán térségben kereskedelmi telepeket hoztak létre, legismertebb kolóniájuk pedig a mai Tunézia területén megalapított Karthágó volt. Fönícia saját kereskedelmi termékei közül az egész Közel-Kelet és a Mediterráneum használta a bíborcsigából nyert festékanyagot, az üveget, az elefántcsont-faragványokat, vagy a bronzból készült kézműves tárgyakat. Az európai kultúra szempontjából a föníciai ábécé, illetve újításként alkalmazott saját írásuk a legjelentősebb, melyet a későbbiekben a görögök fejlesztettek betűírássá.
Cikk forrása:
http://www.sci-news.com/archaeology/phoenician-wine-press-08853.html
Egyéb adatok Tell el-Burak vaskori romtelepüléséről:
Keretes íráshoz lásd:
Szakirodalom:
Stefano Giuntoli - Tatiana Pedrazzi: Föníciai és etruszk művészet - A művészet története 4. Corvina, Budapest, 2008, 384 oldal, ISBN: 9789631356892.
Külső hivatkozások:
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia
http://www.phoenician.org/index.html
