I. Az alábbi cikk a legkorábbi pénzérmék közel-keleti megjelenését és elterjedését vázolja fel bevezetésként, majd ezt követően azoknak az érméknek a típusait mutatja be, melyek I. Dareios perzsa király uralkodása idején voltak forgalomban. Az elemzés fő része pedig az újbabiloni és az óperzsa korszak ezüstre használatos kifejezéseit gyűjti össze és csoportosítja korabeli forrásokból: 

»Csabai Zoltán: Az ezüst az újbabilóni és kora achaimenida korban.pdf (Cikk megjelent: Ókor folyóirat, 2014. (13. évf.) 4. sz. 3-10. old.)

Pdf származási helye: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=154280

II. A következő tanulmány városok és kerületek elhelyezkedését azonosítja be, egyrészt a közép-asszír korból származó irodalmi források segítségével, másrészt pedig az újbabiloni időszakban feljegyzett gazdasági dokumentumok alapján. Számos szakember részletesen rekonstruált alaprajzait és térképeit is megtalálhatjuk benne:

»Csabai Zoltán: Babilón utcái.pdf (Cikk megjelent: Ókor folyóirat, 2012. (11. évf.) 1. sz. 41-51. old.) 

Pdf származási helye: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=108313

III. Ezen írás Csabai Zoltán régebbi munkái közé tartozik, amelyet még doktori tanulmányai idején állított össze. Elemzése egyfajta bővített változatát tartalmazza a VII. Magyar Ókortudományi Konferencián, 2006. május 27-én elhangzott előadásnak. A cikk az újbabiloni korban használatos kamat, hitel, illetve kölcsön alkalmazását szemlélteti:

»Csabai Zoltán: Babilónia gazdaságtörténete a kölcsönszerződések tükrében (Kr. e. 1. évezred).pdf (Cikk megjelent: Ókor folyóirat, 2006. (5. évf.) 3-4. sz. 84-90. old.)

Pdf származási helye: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=23046

IV. Az alábbi 34 oldalas dolgozat ugyancsak egy régebbi tanulmány, melyet egyetemi hallgatóként készített a szerző. Tartalmi részének alapját azon pályamunkája képezi, mely első helyezést ért el a 2003 áprilisában, Veszprémben megrendezett OTDK versenyen:

»Csabai Zoltán: Egy babiloni magánarchívum házbérleti szerződései.pdf (Cikk megjelent: Sic Itur Ad Astra, 2003. (15. évf.) 2-3. sz.)

Pdf származási helye: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=9647

V. Csabai Zoltán és Földi Zsombor 2020-ban készült közös tanulmánya újabb kori kutatások alapján elemzi a híres óbabiloni király, Hammu-rápi* (i. e. 1792-1750) törvényoszlopát. Az uralkodó hadjáratainak rövid áttekintése után az első három mezopotámiai törvénygyűjtemény (Ur-Namma, Lipit-Istar és Dadusa) kerül terítékre néhány mondatban. A következő tíz oldalas szakasz rátér a cikk fő témájára és a térség negyedik törvényszövegével (azaz Hammu-rápi sztéléjével) foglalkozik, melynek darabjait 1901-ben, illetve 1902-ben találták meg a délnyugat-iráni Szúszában. Ebben a fejezetben először is felvilágosítást kapunk a 2,25 méter magas diorit oszlopon ábrázolt szimbólumok jelentéséről, majd a sztélé szövegét kielemezve felvázolják az akkori rendszer jogállapotait. Ezek alapján kerül bemutatásra az óbabiloni kor három fő társadalmi rétege (awélum, muskénum és wardum), illetve megismerhetjük a rájuk vonatkozó jogköröket is. A cikk utolsó öt oldalán pedig korabeli magánarchívumok segítségével szemléltetik a kereskedelmi foglalkozások hatásköreit, illetve a különböző peres ügyekkel kapcsolatos eljárási szokásokat. A tanulmányban található fontosabb címkék: mezopotámiai törvénygyűjtemények, amurruk, Hammu-rapi, Hammu-rapi törvényoszlopa, óbabiloni magánarchívumok, awélum, muskénum, wardum.

»Csabai Zoltán - Földi Zsombor: „Hammu-rápi törvényei“ (Tanulmány megjelent: Bélyácz, K. - Dévényi, A. - Gőzsy, Z. (szerk.): Ókor. Árkádia Kiskönyvtár, Történelem 4. Pécs. Kronosz Kiadó, 2020, 69–98. oldal)

*Az uralkodó nevére vonatkozóan jó ideig az akkád szóalakú "Hammurapi/Hammurabi" volt közhasználatban, újabban viszont a neves asszíriológia professzor, Michael P. Streck érvelése alapján az amurru nyelvű - "Hammu-rápi" kifejezést célszerű használni. (ez utóbbi infót a kiemelt cikkben is megtalálhatjuk)