Cím: Az Újasszír Birodalom keleti tartományai

Szerző: Vér Ádám

Sorozat címe: Ókor-Történet-Írás

Kiadó: L'Harmattan Könyvkiadó Kft.

Kiadás éve: 2018

Terjedelem: 368 oldal

Kötés: puhakötés, karton

Kategória: Történelem, Ókor, Közel-Kelet, Asszíriológia

A szerzőről néhány mondatban:

Vér Ádám (1979) asszíriológus történelemtudományokból szerezte doktoriját 2012-ben, azóta pedig egyetemi adjunktusként végzi oktatói tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetében, illetve annak Vallástudományi Tanszékén.

2006 óta az Ókor című folyóirat szerkesztője, 2011-től kezdve pedig társalapító és oktató-kutató tagja a Pécsi Tudományegyetem Ókori Gazdaságtörténeti Kutatócsoportjának.

Fő szakterülete az i. e. 10-7. századig fennálló Újasszír Birodalom története, melyet ékírásos források tudományos elemzésével vizsgál, szükség szerint összevetve azokat régészeti eredményekkel, bibliai beszámolókkal, illetve krónikás feljegyzésekkel.

Előszó a könyvismertetőhöz:

Az előzőekben megkezdett témát folytatva ismét egy asszírokkal foglalkozó kötetet ajánlanék az olvasók figyelmébe. Részben tehát asszírokról, részben pedig tőlük teljesen eltérő kultúrájú népcsoportokról szól ez a könyv. Az ELTE történészének rendkívül tartalmas összeállítása ugyanis a Mezopotámiát és az Iráni-fennsíkot elválasztó Zagrosz-hegység azon népeit helyezi a középpontba, melyek egykor asszír fennhatóság alá tartoztak. Mivel ezeken a településeken régészeti anyagok csak minimális mennyiségben kerültek feltárásra, így a szerző asszír királyfeliratok és adminisztrációs levelek vizsgálatával talált rengeteg adatot kutatásához. Ahogy könyve első fejezetében is említésre kerül, az Újasszír Birodalom zagroszi tartományairól ez idáig még senki sem készített tanulmányt, a szerző tehát elsőként nyújt komolyabb információt az egykor itt élő népekről.

A könyv tartalmi felépítése:

Tartalomjegyzék (5 - 7. oldal).

Előszó (9. oldal): a kötet előszavában a szerző azon személyeknek nyilvánít köszönetet, akik segítséget nyújtottak azonos témájú doktori disszertációjának* elkészítéséhez és a szóban forgó könyv megírásához. Az általa felsoroltak közül két híresebb történész neve is feltűnik. Az egyik Kalla Gábor, aki az ókortörténet és a régészet területének nagy múltú szaktekintélye. A másik pedig Dezső Tamás neves asszíriológus, egyetemi docens, aki a szerző tanára volt pályája kezdetén és aki részben ösztönzőleg hatott választott szakirányultságához.

*Vér Ádám 2011-ben elkészült doktori disszertációjának címe - Az Újasszír Birodalom keleti expanziója és előzményként kapcsolódik a könyvhöz.

Bevezetés (10 - 14. oldal): a téma történeti áttekintése mellett nagy vonalakban részletezi a könyv tartalmi egységeit, illetve hasznos kiegészítésekkel szolgál a fejezetekhez.

I. témakör (15 - 66. oldal):

Öt különböző zagroszi tartomány földrajzi elhelyezkedését határolja be többféle forrás alapján. Zamua, Bit-Hamban, Kisessim, Harhar és Parsua települések közül az utóbbi témájával kiemelten foglalkozik. Különböző szaktudósok nézőpontjait és korabeli feljegyzéseket is összeegyeztet, annak érdekében, hogy tisztázza a téves elképzeléseket Parsua térsége és a perzsák közös vonatkozása tekintetében.

II. témakör (67 - 121. oldal):

Ebben a fejezetben a Zagrosz középső részének asszír hódítás előtti kultúráit mutatja be. Külön figyelmet fordít a méd népcsoportokra, akikkel kapcsolatban összeveti és módszeresen elemzi az írásos ókori forrásokat. Ezek egyeztetése alapján tárja fel, hogy a méd uralkodókra vonatkozólag milyen lényeges eltérések tapasztalhatóak az asszír, valamint babiloni ékírásos dokumentumok és Hérodotosz Médikos logosa között. 

III. témakör (123 - 142. oldal):

Az asszír terjeszkedés módozatait vizsgálja, annak három féle lehetőségét bemutatva: hódítás, építkezés és áttelepítés. A hódítást az egyes zagroszi tartományok ostroma alapján szemlélteti, amelyekről királyfeliratok és levelezések alapján számol be. Ehhez mérten az át- és újjáépítés tevékenységeiről is rengeteg konkrét feljegyzést közöl. A népmozgatások kapcsán pedig megkülönbözteti a helyi elit kitelepítését (főleg büntető célzattal), katonák áttelepítését saját csapatok megerősítésére és tömeges áttelepítést. Elég alaposan kitárgyalja a témát, a rengeteg érintett város mellé a kitelepítettek pontos számadatait is feltünteti, érdekességként pedig még a Bibliából is közöl egy ehhez kötődő beszámolót. Ez a húsz oldalas fejezet hatalmas mennyiségű személynevet és számot tartalmaz.

IV. témakör (143 - 173. oldal):

Az öt régióban kialakított asszír adminisztrációs rendszer egyes elemeit vizsgálja. Annak tagjaira, hivatalaira, működési idejükre és szintjeikre vonatkozó adatokat közöl főleg királyi levelezések alapján.

V. témakör (175 - 193. oldal):

Az asszírok által végrehajtott egyedi hatalomgyakorlási módszereket mutatja be kifejezetten a zagroszi tartományokra vonatkozóan.

VI. témakör (195 - 229. oldal):

Azokat a lehetséges motivációkat sorolja fel, amelyek miatt az asszírok egyáltalán energiát fordítottak ezeknek a nehezen megközelíthető helyeknek a tartományosítására. Különböző kutatók elképzelései alapján a médek elleni stratégiai állások telepítését és az Asszír Birodalom alapvető terjeszkedési ideológiáját is vizsgálja a témában, a számításba vehető ösztönző tényezők közül pedig három kerül kielemzésre: Az első a távolsági kereskedelem kiépítése, főleg lazúrkő és lovak beszerzése céljából. A második vizsgált érv az előnyös környezeti feltételekhez köthető egyedülálló lótenyésztési lehetőség. Harmadik lehetséges tényezőként pedig a saját haderő zagroszi lakosokból történő feltöltését elemzi. 

Kiràlyfeliratok (231 - 263. oldal):

Nyolc asszír uralkodó számos királyfeliratának magyarra fordított szövegét tartalmazza.

Zagroszi tartományokból származó levelek (265 - 293. oldal):

Zamuából, Parsuából, Harharból és beazonosíthatatlan tartományokból származó levelek magyar nyelvű fordításai. Ezt az összeállítást sem aprózta el a szerző: csak Zamua tartomány részéről 23 (!) darab levél szövegét leközli!

Bibliográfia (295 - 329. oldal):

Ilyet is ritkán láthatunk hasonló témájú könyvekben, itt ugyanis közel 35 (!) oldalon keresztül sorolja a szerző a több száz felhasznált szakirodalmat. Lehet belőle válogatni bőven annak, aki esetleg egyéb írásokkal szeretné bővíteni a gyűjteményét.

Újasszír kori uralkodók neveinek listája (331. oldal):

Felsorolja a kereken húsz király nevét uralkodási évszámaikkal együtt.

Jegyzékek (333 - 366. oldal):

Földrajzi helyek, nevek és kifejezések mutatója.

A szerző írói stílusa:

A szaktudósokra jellemző adatközlő, tárgyilagos fogalmazás mellett kifejezetten élvezhető a szerző írása és azért azt se felejtsük el, hogy a könyv jelentős mértékben a szakmai berkek számára készült. Mellesleg az interneten található publikációi között is találhatunk töményebb, illetve olvasmányosabb munkákat egyaránt. Az, hogy egy írói stílus mennyire szimpatikus, az pedig olvasói egyénenként változik. Én a magam részéről a következő könyvét is biztosan be fogom szerezni.

A könyv kivitelezése:

Borítás:

Erre a könyvre nagyjából ugyanazok a jellemzők érvényesek, mint az L'Harmattan Könyvkiadó legtöbb kötetére. Külső kialakításában leginkább egy tankönyvre emlékeztet (mert valójában az is), egyszerű ábrázolási elrendezéssel, bármiféle díszítés nélkül. A szolid, teljesen korrekt benyomást keltő külső mellé pedig a borítások belső felére kapunk egy-egy térképet.

Képi anyag:

Mindössze 4 db fekete-fehér képet találunk a könyvben. Ebből három kép egy-egy település (Kisessim, Harhar, Tikrakka) erődjének ostromát ábrázolja és mindhárom a khorszabádi palota domborműveinek rajzolt másolata. A maradék egy db kép pedig egy Nyugat-Iránból származó feliratos bronztárgyról készült.

Összegzés:

Mikor először belelapoztam a kötetbe egy kissé elképedtem a tömény adatmennyiség láttán. A "Parsua", illetve a "méd" szavakat megpillantva a tartalomjegyzékben viszont rögtön meg is jött az ösztönzés az olvasáshoz. Az extra ajándék pedig a könyv vége felé leközölt királyfeliratok és helytartói levelek gyűjteménye. Mindezek miatt nekem már megérte beszerezni a könyvet, amit egyébként kifejezetten azok figyelmébe ajánlanék, akiket behatóbban érdekel a tárgyalt kultúrák történelme. Vér Ádám részletes munkája ugyanis nem a színes képekkel tarkított könnyed kikapcsolódást szolgálja, hanem komolyabb szintű új ismeretek szerzésére ad lehetőséget.