I. Urartu történetének rövid bemutatásához nem is lehetne megfelelőbb választást találni, mint Buhály Attila 1997-ben megjelent írását, ami egyben az egyik legolvasmányosabb munkája:

»Buhály Attila: Egy elfeledett ókori birodalom: Urartu (Cikk megjelent: Selyemút. Ázsiai kultúrák folyóirata. 1997, 1. évfolyam, 4. szám, 14-16. oldal)

*A szkennelt folyóirat az academia.edu oldalán található és egy egyszerű regisztráció után le is tölthető pdf formátumban, amit a szöveg könnyebb áttekinthetősége céljából mindenképpen érdemes elvégezni.

II. 2011-ben került kiadásra egy igen jelentős, 1100 oldalas angol nyelvű kötet az ősi Anatólia kultúrájáról. Az Oxford Handbook of Ancient Anatolia című kiadványban Urartu eddigi ismeretanyagáról is találhatunk összefoglalást egy-egy fejezetben, két neves tudós - Karen Radner, illetve Paul Zimansky munkájával. Buhály Attila ezen két gyűjtőmunka alapján írt 2014-ben összegzést a Kiló című történettudományi folyóiratban. Az írás pdf verziója a Matarka nevű weboldalon keresztül érhető el, illetve az alábbi címre kattintva közvetlenül is letölthető:

»Buhály Attila: Asszírok és urartuiak. Újabb fejezetek az Urartu-kutatás történetéből.pdf (Klió : történettudományi szemléző folyóirat, 2014. (23. évf.) 4. sz. 42-50. old.)

Link származási helye: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=130751

III. Az alábbi írás első fele tartalmas ismertetést nyújt az Urartuval kapcsolatos kutatások eddigi történetéről, az 1820-as évektől napjainkig. Az írás második felében pedig a híres Urartu-kutató, Mirjo Salvini - Corpus dei testi urartei című négykötetes munkáját mutatja be fejezetenként:

»Buhály Attila: Újabb urartui szövegkiadás.pdf (Klió : történettudományi szemléző folyóirat, 2015. 4. sz. 30-39. old.)

Link származási helye: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=134915

IV. A következő velős összeállítás az urartui nép identitásának sajátosságait szemlélteti. Ezeket kifejtve kerül bemutatásra építészetük, fémművességük, istenábrázolásaik, királyfelirataik fajtái, nép- és országneveik, illetve egyedi rítusgyakorlataik. A 15 oldalas cikk a Gesta című folyóiratban jelent meg, letölthetősége pedig a Matarka weboldaláról érhető el, illetve közvetlenül letölthető az alábbi címre kattintva:

»Buhály Attila: Kultúra, etnicitás és identitás Urartuban, az írott források tükrében.pdf (Gesta, 2017. 16. sz. 9-15. old.)

Link származási helye: https://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=155309

V. A következő nyolc oldalas cikk Urartu nemzeti istenének, Haldinak a királysághoz fűződő viszonyát vizsgálja. A Haldi részére felszentelt városok alapítási körülményeit, illetve az istenség urartui pantheonban való megjelenését is tanulmányozza. A cikk az ELTE BTK Vallástudományi Központja által kiadott, ΑΓΙΟΝ című könyvsorozatban jelent meg és szabadon letölthető az említett intézmény honlapjáról:

»Buhály Attila: „Amikor Haldi nekem a királyságot odaadta…” Az isten és a király Urartuban.pdf. (Cikk megjelent: Déri Balázs (szerk.), Vér Ádám (szerk.): Religio(nes). A vallás és a vallások. ΑΓΙΟΝ Könyvek 3. kötet, 85. oldal)

Pdf származási helye: http://vallastudomany.elte.hu/content/%CE%B1%CE%B3%CE%B9%CE%BF%CE%BD-3-%E2%80%93-religiones

VI. A hurri nép történetéről, vélhető származásáról, illetve a velük kapcsolatos ókori közel-keleti forrásokról magyar nyelvű tudományos tanulmányt szinte egyáltalán nem találhatunk az interneten. Ezt a hiányt pótolja Buhály Attila írása, mely a Keleti Szemle című tudományos folyóiratban jelent meg 1999-ben. A folyóirat beszkennelt verzióját tekinthetjük meg az alábbi szövegre kattintva:

»Buhály Attila: A hurrik (Cikk megjelent: Keleti Szemle 1999. 1. évf. 1. szám 14-18. oldal)

*A szkennelt folyóirat az academia.edu oldalán található és egy egyszerű regisztráció után le is tölthető pdf formátumban, amit a szöveg könnyebb áttekinthetősége céljából mindenképpen érdemes elvégezni.

VII. Egy 2019-ben elhangzott szegedi előadás írott verzióját olvashatjuk Buhály Attila alábbi cikkében. A publikáció 2020-ban jelent meg letölthető formában és I. Sarduri urartui király egyik asszír nyelvű sziklafeliratának szövegét elemzi. A feliraton szereplő Ištar istennő szerepét is vizsgálja ókori közel-keleti uralkodók önéletrajz jellegű szövegeiben, illetve Sarduri feliratainak mezopotámiai hatását is feltárja. A publikációban található fontosabb címkék: Ištar, Vankale, vankalei sziklafelirat, Sarduri asszír nyelvű felirata, I. Sarrukín, III. Hattušili.

»Buhály Attila: Mi köze van Sardurinak Ištarhoz? Asszír logogrammák urartui szolgálatban. (A publikáció szövege elhangzott "A fordítás kultúrhistóriája információtörténeti nézőpontból" c. műhelykonferencián, Szeged, 2019)

*Vankaléval (az egykori Tuspa) és az ott fellelt sziklafeliratokkal kapcsolatban Buhály Attila egyik régebbi cikkében találhatunk rengeteg érdekes információt, illetve képanyagot: http://agyagpap.blogspot.com/2011/01/buhaly-attila-sziklasirok-vankalen.html