Cím: Asszíria és Babilónia

Szerző: Alfredo Rizza

Sorozat címe: Évezredek kincsei

Kiadó: Gabo Kiadó

Kiadás éve: 2007

Terjedelem: 208 oldal

Méret: 32 cm x 29 cm

Kötés: keménytáblás + papírkötés

Kategória: Történelem, Ókor, Közel-Kelet, Mezopotámia

Rövid tartalom:

A könyv az ókori Mezopotámia kultúráit ismerteti időrendben haladva a civilizáció kezdeti szakaszától a Perzsa hatalomátvételig. Az Évezredek kincsei című könyvsorozat pedig, ahogy címe is jelzi főleg a térség több ezer éves régészeti kincseinek bemutatására fókuszál.

A szerzőről néhány mondatban:

Alfredo Rizza 1974-ben született az olaszországi Salóban. Diplomáját ókori közel-keleti nyelvekből és történelemből szerezte, majd ugyanezen tárgyakból a doktori fokozatot is elnyerte a Firenzei Egyetemen. A későbbiekben a Würzburgi Egyetemen, majd Londonban folytatta szakirányú tanulmányait. Olasz, illetve angol nyelven számos elemzése megtalálható szakmai weboldalakon, könyv formájában pedig 2007-ben jelent meg először írása Assiri e Babilonesi (Asszíria és Babilónia) címmel.

A könyv tartalmi felépítése:

Bevezetés (10 - 15. oldal): az általános bevezető az ilyenkor szokásos köröket futja le. Bemutatja a mezopotámiai térség kezdeti régészeti eseményeit, illetve tájékoztatást ad az egyezményesen elfogadott kormeghatározásról és időrendi szakaszokról.

Tárgyalás: más könyvektől eltérően itt az összesített tartalomjegyzék helyett a könyv elején csak három fő témakör van feltüntetve. Ezeknek a részletes lebontását pedig az adott témakörökhöz lapozva találhatjuk meg. A három nagy témakör felosztása a következőket tartalmazza:

Első témakör (20 - 103. oldal):
A folyamközi kultúrák korai szakaszától kronológiai sorrendben haladva ismerteti a fontosabb eseményeket. I. e. 6000-től indul és a kasszita uralom korszakával zárja a sort. A 80 oldalas témakör több mint 60 (!) oldalát az adott korszakhoz köthető tárgyi leletek színes fotói teszik ki.

Második témakör (104 - 122. oldal):
A témakör első fele az i. e. 12. századtól vizsgálja a közel-keleti térség nyugati felének etnikai átrendeződését és annak hatásait. Így ennek kapcsán foglalkozik a föníciai írás elterjedésével, és a vas készítésének forradalmával is. A folytatásban a közép-asszír királyságok felemelkedését és terjeszkedését ismerteti. Végül az ekkortájt egységesített babiloni vallás szerveződését, mitológiai történeteit és istenalakjait mutatja be részletezett formában.

Harmadik témakör (129 - 200. oldal):
A harmadik és egyben utolsó témakör az Újasszír Birodalom történetét tárgyalja. Politikai, gazdasági, társadalmi és vallási tényezőit is elemzi, illetve a fontosabb uralkodókkal külön oldalakon foglalkozik. Erre a korszakra a szerző kiemelt figyelmet fordított, ami abból is kitűnik, hogy közel 70 oldalt szentelt a könyvben a bemutatására. Ebből 55 oldalon kizárólag képek, illetve azok leírásai találhatóak.

Jegyzékek (204 - 207. oldal): név és tárgymutató, felhasznált irodalom, fényképek forrása.

Képi anyag:

A könyv a kivételes mennyiségű színes képgyűjtemény miatt hiánypótlónak számít a magyar nyelvű kiadványok kínálatában, olyannyira, hogy a régészeti kincsek nagy méretű fotói arányok tekintetében bőven túlsúlyba is kerülnek a szöveges tartalomhoz képest. Néha könnyen támadhat olyan érzése az embernek lapozgatás közben, mintha egy képes albumot tartana a kezében: gyönyörűen kivitelezett ékszerek, dísztárgyak, szobrok, korabeli öltözetek, használati tárgyak, harci eszközök, valamint különböző eseményeket megörökítő agyagtáblák fényképei tömérdek mennyiségben. A képeken látható tárgyak egyébként a világ számos múzeumai által lettek a könyvsorozat fotósainak részére külön kibocsájtva.

Kisebb kifogásolnivalók:

1. Az egyik probléma a könyv tartalmi részével kapcsolatban mutatkozik. Enyhe csalódottságot okozhat ugyanis, hogy míg egyes kultúrákat a szerző kiemelten kezel, addig másokat szinte teljesen mellőz. Az Akkád Birodalomról például csak néhány sort kapunk, a guti korszakot teljesen átugorja, a több mint 400 évig Babilonból irányító kasszitákról pedig csak fél oldalnyi leírást ad, azt is leminősítő véleménnyel. Ilyen jellegű meglepetést a továbbiakban is tartogat a könyv, Rizza ugyanis Babilon egyik legfontosabb alakjára, II. Nabu-kudurri-uszurra is csak néhány mondatot szánt a legutolsó lapon. Tulajdonképpen csak két kultúráról kapunk viszonylag elfogadható mennyiségű szöveges ismeretanyagot: a sumer koradinasztikus korról és az Újasszír Birodalomról.

2. A másik kisebb gond a könyv kivitelezésével kapcsolatos. Véleményem szerint ugyanis, ha szerkesztéskor a betűket kiemelték volna félkövérre, vagy eggyel nagyobb betűméretet választottak volna, jóval áttekinthetőbb lenne a könyv szövege. A probléma tehát konkrétan az, hogy a fehér alapú háttereknél zavaróan halványnak tűnik a szöveg.

Összegzés:

A sorozat többi részéhez hasonlóan az átlagosnál jóval igényesebb kivitelezésű kiadvány, a benne található páratlan fotógyűjtemény miatt pedig egyedülálló a magyar könyvpiac eddigi kínálatában. Az antikvárolt készletekből megrendelhető könyvhöz ráadásul ár/érték arányát tekintve kedvező összegért lehet hozzájutni. Az ókori Mezopotámia kultúrája iránt érdeklődők számára kihagyhatatlan.